Zajátcz Edina

Anyámnak rózsaszín ruhát álmodtam,
alján tíz tűzvirág lobog, bárhol van.
Legszebben parázslott azon az este,
mikor lelke égi ágyát kereste.

Könnyedén lépkedett a sírokon át,
üdvözölte minden elhunyt rokonát.
Ösztövér karjához fejfák simultak,
lábnyoma őrizte tovább a múltat.

Véghez vitte rendre, mi földi dolga volt,
glóriát font köré szótlanul a Hold.
Kérdeztem zokogva: Ki lesz már nekem?
nem felelt, csak libbent rajta lágy selyem.

"Örökkévaló szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.'' (Jeremiás 31:3)

Az élet és dicsőség Ura emberi természetet öltött Istenségére, hogy megmutassa az embernek, Isten Krisztus odaajándékozása által kapcsol bennünket magához. Az Istennel való kapcsolat nélkül senki sem lehet boldog. A bukott embernek meg kell tanulnia, hogy a mennyei Atya mindaddig nem lehet elégedett, amíg a szeplőtelen Bárány érdemei által átformált bűnbánó embert magához nem öleli végtelen szeretetében.

Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar,
hisz szeretik.
Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar,
hiszen szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia
kell, éppen mert szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia
kell, éppen mert szeretik.
Van, akinek számára a szerelem
határos a gyűlölettel.
Van, akinek számára a szerelem
határos a szeretettel.
De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti
a szeretettel,
s nem érti, hogy mások feleletül a
gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén
ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok
vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égő áldozatul,
ha szeretet nincs bennem,
mit sem használ nekem.

Anyám csevegő kertje. köszön rám reggelente...

Szól a sárga peremizs:
- Kérlek, törődj velem is!

Gyúl a piros tulipán:
- Mint a szívem, légy vidám!

Kéken nevet a csenkesz:
- Mosollyal megmelengess!

Súg a fehér madárhúr:
- Beszélj hozzám madárul.

Hahó- kiált a hérics -,
tavaszhírt hozok én is!

Kacsingatnak a hunyorok:
- Legyen virágos humorod!

Ordibál a szamárkenyér:
- De nagyra vagy, szamár legény!

 Ahogy a holdsugár világít az éjben,
Úgy ragyog a szeretet az ember szívében.
Ez a fény vagy bennem,
Barátságod csillaga csillog a lelkemben.
Szereteted melenget, mint puha takaró,
Tévelygéseimben Te vagy útmutató.
Fájó sebeimre, mit mások feltéptek,
Hűs kezed simogatása hozza meg az enyhet.
Sóhajaim elcsitítod, könnyem felszárítod,
Bánatos arcomra is mosolyt csal mosolyod.
Köszönöm, hogy barátom vagy
Segítőm, ha baj van,
Hagyd, hogy fényem, - mit te gyújtottál,
Áldásként rád szórjam...

2016. április 30. – Szombat

Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál!

Szine szárnyú kis madárka csicsereg az ágon,
Tarka szegfű mosolyog a meleg napsugáron.
Virág, madár, s az én szivem őszintén kivánja:
Édes anyát a jó Isten éltesse, megáldja.

Réges régen készülődünk
erre a nagy napra
hiszen ma van az esztendő
legeslegszebb napja.

Kiss Jenő: Anyád szemében

Anyád szemében
ott a nap;
sugarai rád hullanak,
hogy nőj te szépen.
Anyád szemében
ott a hold,
beteg, ha voltál, rád hajolt
a lázas éjben.
Anyád szemében
ott a víz;
a könny, ha utad félre visz,
jaj! baj ne érjen...
Anyád szemében
ott a tűz:
ha csüggednél, szívedbe tűz,
lobogjon, égjen!

Halott anyámról álmodtam az éjjel,
mióta meghalt, sokszor visszatér,
meglátogat éjjel, ha mélyen alszom,
bárhol vagyok, ő mindenütt elér.
Tudom, hogy meghalt, álmomban ha látom.,
és mégis úgy jön, mintha élne még,
s azt is tudom, hogy ébredésem percén
elhalványítja őt a messzeség.
Sohasem szól, csak mosolyogva néz rám,
mintha nem volna többé már szava,
s csak bólogat, mikor fölsir belőlem :
- bocsáss meg nékem, bocsáss meg, Mama!

 Aranyosi Ervin © 2016-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.

KÉPet alkotsz a teremtéshez,
a mintáját megtervezed,
s a KÉPzeletnek ereje lesz,
amely a KÉSZhez elvezet!

Ha HITtÉL benne, látni fogod,
így teremthetsz minden csodát.
Mert LÉTünk több, mint hányatottság,
s nem kell keresned bölcs OKát.

Elég csupán, ha hiszel benne,
s teremtővé válik a HIT.
Mert létrehozhat nem létezőt,
a szívben élő VALA-mit.

Légy boldog ok nélkül, ne keress rá okot!
Mert, ha az ok múlik, az öröm elpárolog!
Figyeld a gyermeket, élvezi a létet.
Nincs benne utálat, nincs benne ítélet.
Képes minden szépet örömmel fogadni.
Nem őrizget kincset és szívből tud adni.
Mert a szeretetnek, nincs oka, nincs ára.
Nyílt szívvel csodálkozz rá a nagyvilágra!

Felkeltem ma reggel és azt látom magam körül,
Mindenre, amire ránézek, az mosolyog és örül.
Ablakomban madarak énekelnek, csiripelnek.
Újra érzem, hogy élek és körülöttem élnek.
Ezért elmosolyodok s jókedvvel, felnézek az égre.
Keresem a csillagom, amely az este rám ragyogott,
De nem találom csak a felkelő Napot.

2016. április 23. – Szombat

Az utolsó vacsorán Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok.” Fülöp megjegyezte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.” Jézus így válaszolt: „Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp?

 Szeretni ezt az életet,
az egyetlent a végest,
Szeretni még ha bánt is,
ha mostohánk is néhanap,
de kék az ég, és süt a nap,
van benne boldogság is.

E szép és szőrnyű kor során
csodákat tesz a tudomány
a titkok titka tárul,
a tudás fája lombosul,
de atom felhő tornyosul:
mérges gyümölcs a fárul.

Nem ölni, vért nem ontani,
a tüzeket eloltani,
s nem gyújtani,hogy égjen
ország és város,hol a nép
gyönge megvédi életét
s hogy békességben éljen.

Május első vasárnapja

Édesanyák ünnepe.

Mintha ez az új tavasz is

Friss fényt nékik küldene,

S a madarak dalaikat

Csupán értük zengenék.

Simogató fűszálakkal

Nekik tiszteleg a rét.

E napra várt virágvázánk,

Szemünk csenddel van teli.

Édesanya-nagyanyónak

Hullnak örömkönnyei.

Ketten állunk most előtted:

Kisfiam, s a fiad én,

Két gyermeked köszönt téged

Édesanyák ünnepén.

AA z ötletadó John McConnel volt, még 1969-ben egy UNESCQ konferencián vetette fel San Franciscóban. Először 1970. március 21-én ünnepelték, ami az északi féltekén a tavasz első napja.

Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében és megalapította az Earth Day Network-ot (Föld Napja Hálózatot).

Föld napja alkalmából különféle eseményeket rendeznek szerte a világon, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy óvni kell a bolygónkat és annak természeti kincseit.

Tóth Árpád: Elejtetted a napot

Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.

Fáradt arcom szelíden
Tüzesítette a fény
S szem-lehunyva a szokott
Utazásra vártam én,

Arra, mikor - halk hajó
Titokzatos tengeren, -
Fekvőszéken útra kél
S lázam sodrán ring velem

Felelőtlen, gyönyörű
Fantázia-tájakig,
Ahol romló életem
Némely bús álma lakik:

Mindaz ami sohse lesz,
Mindaz, ami sohse volt, -
Így indultam ma is el.

Mi, nők, imádjuk a virágokat. És rettentően dühösek tudunk lenni, ha más kapja őket, nem pedig mi. Erre a legjobb megoldás, ha mi ajándékozzuk meg sajátmagunkat.

Szeretnél tavaszra ezer színben pompázó gyönyörű kiskertet vagy erkélyt, teraszt? Akkor most kell cselekedned, nem később. A tavaszi hagymásokat még időben, ősszel kell elültetni, hogy télen megfagyhassanak, mert csak így bontanak csodálatos, színes virágokat a jóidő beköszöntével.

1964 óta József Attila születésének napján, azaz április 11-én ünnepeljük a költészet napját. „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?“ – kezdte Ars poetica Németh Andornak c. versét József Attila, aki akkor még nem tudhatta, hogy születésének napja később a költészet napjává, s egyben a magyar irodalom ünnepévé válik majd.

A költészet napját első alkalommal 1964. április 11-én szervezték meg.

Az országos megnyitóünnepséget egy nappal korábban, 1964.

 2016. április 9. – Szombat

   A kenyérszaporítás napján, amikor beesteledett, Jézus tanítványai lementek
   a tóra. Beszálltak a bárkába és elindultak a tavon át Kafarnaum felé.  Már
   rájuk sötétedett de Jézus még mindig nem volt velük. Erős szél fújt, és  a
   tó háborgott. Huszonöt-harminc stádiumnyit (mintegy öt kilométert) eveztek
   már, amikor látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához.  Nagyon
   megijedtek.

Aranyosi Ervin © 2014-04-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján: Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való Nátánáel, Zebedeus fiai és még két másik tanítvány. Simon Péter így szólt hozzájuk: „Elmegyek halászni.” „Mi is veled megyünk” – felelték. Kimentek és bárkába szálltak. De azon az éjszakán nem fogtak semmit.