Aranyosi Ervin: Halottaknak napján

Halottaknak napján,
gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak
azok, akik élnek?
Milyen gyakran gondolsz
rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit,
mint ki régen ment el?

Ilyenkor az ember
temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit
véli megtalálni.
Közben annyin élnek
magányosan, távol,
kire nem jut idő,
kit a szív nem ápol.

Pedig a halottak
a szívünkben élnek.
A hétköznapokba
bőven beleférnek.
M’ért nincs az élőkért
ugyanilyen ünnep,
ami lángra gyújtja
apró mécsesünket.

 Tóth Árpád Őszi alkonyat

Nézem a vén napot, amely a hervadt kerten
S e csüggedt ujjakon pompás aranyszínt fen szét,
Ó, most minden dolog oly titokzatosan szép
S magános s mozdulatlan... s az illatban s a csendben
A nagyszerű és komoly fák alatt
Sötét arcát kegyetlen és szép öklére hajtván
Szunnyad a bánatom, mint este a szfinx alján
A fantasztikus és fáradt arab.

Ó, most buja mosollyal s epedve nyújtja ki
Karját jövőm felé vágyam, mint lomha szultán,
Kinek, szép háremhölgye lágy derekához nyúlván,
Remegnek parfümös és puha ujjai;
S míg fátylait lebontja alázattal s szelíden,
S táncol előttem szűzen s mezítlen a jövő,
Fényes lombok illatja, mint arany füstölő
Gőze, úgy részegít, s nehéz főm félrebillen...

Oly kicsire zsugorították az évek,
meggörnyesztették a szenvedések,
a háta hajlott, a szeme árkos,
s mint a fa kérge, arca ráncos.

Pompázó szépnek sohse láttam,
csak munkában, kopott ruhában,
remegni értünk, sírni, félni,
én nem láttam az anyámat élni.

Mint dús gyümölcsfa, megszedetten
áll ő kopárra szüretelten
a késő őszben, s földre hajlik,
panaszló hangja alig hallik.

Gyümölcsei már mind leértek,
magában néz elé a télnek,
a hosszú télnek, elmúlásnak,
lassan a földberoskadásnak.

"Az életnek egyetlen értelme van: hogy szeress, és hogy szeressenek. Hogy érezd, tartozol valahova. De csak az után, hogy megtaláltad a helyedet."

( Oravecz Nóra)

Szép napot!

Vidám napot kívánok mindenkinek!

Szeress olyan valakit, aki akkor is tisztel, ha nem vagy a közelében. Aki mellett nem kell remegő gyomorral arra gondolnod, hogy éppen mikor szédül meg, ha nem tartod folytonos kontroll alatt. Szeress olyan valakit, aki mindig gondol rád az élet apró örömei közben. Szeress olyan valakit, aki nem fél az elköteleződéstől, és nem keresi a kiskapukat. Olyan valakit, akinek nem egy végtelenedik számú opció vagy. Valakit, aki jelen akar lenni.

Ha magából indul ki az ember...

Naivságom nem múlik el soha,
hiába illan az idő szétfolyó sora.
Azt gondolja buta szívem, eszem,
hogy ha én, más is őszinte velem.
De mért kell, egy életen át csalódni?
Mért hiszem el, hogy a másik jobb,
hogy ő nem csap majd be, mint a többi?
Vagy félre értem a barátság szót?
Azt gondoltam mindig, hogy az ki jó,
Ki nem ver át, kiben bízni lehet.