Ébredj valami szépre , s legyen
mindenkor a szívedben béke .
Zengjen a lelked muzsikája ,
hunyt parázsnak lobbanjon lángja .
Szárnyalj szabadon a tiszta
kék égen , gond , s bánat
szívemből kívánom soha ne érjen

Válasz

Oly sok szépet elképzeltem ,
miként fogod boldoggá tenni
az életem ? Nagy vágyaim
sohasem voltak , csupáncsak
az őszinte lélekből fakadó , igaz
boldogságot keresem . Nem
lennének örömtelen napjaink ,
szállnánk az ég és föld között ,
mikor a bíborvörös napkorong ,
felettünk váratlanul megjelent .

Válasz

Bódás János: Pünkösdi ének
Jöjj, Szenlélek, te égi tűz!
Napnál hevesebb lángjaid
bontsák szeretetté bennünk
a gyűlölet atomjait!
Szent Szél, légy a szellőztetőnk,
szórd szét a nehéz felleget,
mely sötét árnyékaival
a földre s ránk telepedetett
Zúgj át rajtunk égi vihar;
ne békés népek tűzhelyét
s vetését – de gőgös, hazug
bálványainkat zúzva szét.
Isten galambja szállj le ránk,
szívünkbe rakd a fészkedet,
turbékolj halkan, lakozz bennünk
sárkányok s keselyűk helyett.
Hozz új embert – mert most miatta
a Föld fáj s szégyenpírban ég,
hogy végre már váljék díszére
egy megtisztult emberiség.
A népek zajló tengere
békére, nyugalomra vár,
legyen a gyötrődő világnak
maradandó pünkösdje már.

Válasz

Gárdonyi Géza

Mikor a gyermek gőgicsél,
az Isten-tudja, mit beszél!
Csak mosolyog és integet...
Mit gondol?
Mit mond?
Mit nevet?
S mint virággal az esti szél,
az anyja vissza úgy beszél,
oly lágyan és oly édesen...
De őt sem érti senkisem.
Hogy mit beszélnek oly sokat,
apának tudni nem szabad:
Az égi nyelv ez. Mély titok.
Nem értik, csak az angyalok.

Válasz

Kun Magdolna: A szív panasza

A kudarc mindig leszakít
egy darabot a szívből,
mely lassan roncsolódik,
de annál jobban fáj
és hiába foltozzák sebét
múltbéli emlékek,
ha egyszer hiányzik belőle
nem úgy dobban már.
Túl érzékeny a fájdalmasan
felcsendülő szóra,
a sokszor átélt
könnyekkel telt
csalódásokra,
s minden olyan gondolatra,
mely bántó is lehet,
mikor annak valós értelme
már nem azt tudatja,
mit a szem egy másik szemben
álmaiként keres,
feledtetve magával,
hogy törékeny az élet.
A szív próbál úrrá lenni
a rá váró nehézségeken,
mégis nehéz visszahozni
a messzire tűnt szépet.

forrás: rozsakert.bloglap.hu

Válasz

Nemes Nagy Ágnes - Alázat

Fáraszt, hogy mégis hiába ömölt
fejemre a perc lágy, szirupos árja,
a koponyám: kerek, fanyar gyümölcs,
magányom mégis csonthéjába zárja.
Kemény vagyok és omló por vagyok,
nem olvadok és nem köt semmi sem,
ketten vagyunk, mikor magam vagyok,
a lelkem szikla, testem végtelen.
De mindez fáraszt. Indulnék tovább,
Egyiptomba, fürödni, vagy gyereknek,
- csak már az emlék és valami vágy
fogyó türelmem alján felderengtek.
S míg ülök, hűs hajnali ágyamon,
s mint szemem alját, kék lepi a házat,
belenyugodni lassan, bágyadón,
majd megtanít a virradó alázat.

Válasz

"Lehet, hogy néha úgy érzed, semmit nem érsz a nagyvilágban. De tudd, hogy mindig lesz valaki, aki, ha rád gondol, elmosolyodik. Mindig lesz valaki, akinek ha az eszébe jutsz, melegség járja át a szívét. Mindig lesz valaki, aki ha meghall egy számot a rádióban, megjelenik előtte az arcod. Mindig lesz valaki, aki ha rád gondol, tudni fogja, mit köszönhet neked. Mindig volt, és mindig lesz, akire hatással vagy a világban, aki a reményt, a hitet, vagy csak egy életre szóló pillanatot köszönhet neked. És ameddig van ilyen ember, akár egyetlen is a nagyvilágban, nem vagy egyedül. Sohasem."

(Todorovits Rea)

Válasz

Fésűs Éva - Csak ennyi

Amit ma megtehetsz, kevés,
mégse halaszd el holnapig;
részekből teljesül az egész,
nagy szívvel tedd meg a kicsit.

Amit ma eltehetsz se sok,
- nincsenek garasos csodák, -
de valaki örülni fog
még ennek is, hát add tovább.

Ezer szóból csak egy igaz,
és sok beszéd elrejtheti,
ha rábukkannál, melyik az,
ne tétovázz kiejteni.

Naponta egy lépést tehetsz,
hogy messzi célodat elérd,
de ne csüggedj, Akit szeretsz
ugyanígy elindul feléd.

Válasz

Kun Magdolna: Egy virág története

Több volt mindenkinél az a sokat megélt virág,
aki küzdött-küzdött és nem adta meg magát,
pedig annyiszor sújtott rá vihar s nap melege,
hogy lassacskán elfogyott törékeny ereje.
De valami miatt mégis mindig tartotta magát,
talán mert várta azt az igazi nagy csodát,
mikor felfedezik egyszerű, rejtett szépségeit,
amik a többi virágtárstól megkülönböztetik.
Mindig érezte és tudta, ha lelkét megismerik,
elfogadják különcségét, és akként szeretik,
azzal a különösen gyengéd, érző virágszívvel,
amivel sem vihar, sem orkánszél nem bírt el.
A virág vakon hitt, és bizalommal vágyta,
hogy két tenyér érintését szirmaiba zárja,
s majdan az a két tenyér lehessen menedékhelye,
mikor a kíméletlen sorscsapás elbánik vele.
Szép májusi nap volt és rátalált egy ember,
lehajolt hozzá könnybe lábadt szemmel,
majd úgy fordította maga felé a szép virág fejét,
hogy az, végre érezhette a puha érintést.

Válasz

Ezüstszárnyú angyalok

Ne sírjatok. Az anyák halhatatlanok.
Odaátról is gondoskodnak rólatok.
Odaátról is kísérik lépteiteket,
hogy az élet útvesztőiben el ne vesszetek.

Ne könnyezzetek. Az anyák túlélők.
Élettelt szívvel állnak a Jóisten előtt.
Mert a Jóisten adott nekik örök életet,
hogy fentről is vigyázzák gyermekeiket.

Ne szomorkodjatok. Ne búsuljatok,
amiért az égi anyák láthatatlanok,
hiszen szívetek őriz minden arcvonást,
ami előidézhet egy újabb láthatást.

Nem vagytok árvák. Ne sírjatok hát.
Az emlékezés visszahoz minden anyukát,
akármilyen messze ment, akárhol is van,
ott lesz veletek a gondolatokban.

Az anyák nem mondanak le gyermekeikről.
Azért kaptak bátor szívet fenn az Istentől,
hogy mindvégig kitartsanak gyermekük mellett,
akkor is, ha ezüstszárnyú angyalok lettek.

Kun Magdolna

Válasz