Téli szellők fújjatok csak

játszatok a hajamon.

Olvassz havat, melengető

márciusi szép napom.

Fagyos folyó megáradjon,

vessen bimbót minden ág,

Szebb a somfa gyenge szirma

mint a szürke jégvirág.

Március van, március van.

Ember s állat érzi már,

dong a kaptár, szárnyat rezget

százezernyi kismadár.

Jó volna a nagykabátot

félredobni, s könnyeden

játszani és birkózni a

városvégi zöld gyepen.

Szemünkben megnézik maguk,
megnézik futtában a nők;
alkalmi tükreik vagyunk,
fényünkön átrebbennek ők.
És bűntelen mennek tovább,
ha elkapták tekintetünk,
s mi - villogok s fakók, simák -
szilánkjainkra széttörünk.

Végül homokká porladunk
bontó sugaraik alatt,
testünkből csak keret: a csont
s a fekete foncsor marad.

 Csak kicsit szeress!
Csak úgy, hogy érezzem,
nem hiába lélegzem,
nem hiába kel fel a nap
(látod, a tavasz is elmarad).
Lássam szemedben a régi lángot
(hogy lobogott!), s benne
magam, s azt az örök álmot,
hogy majd mi megmutatjuk,
meg a világnak, együtt leszünk
míg hajnalok az égre hágnak,
míg lüktet bennünk ez a
konok élet, míg csak fájni
tud itt bent a lélek.
Csak kicsit szeress,
hisz látod, félek: egyszer
az átkos mindennapok
majd elrabolnak tőlem,
eltűnsz, és majd magamat
sem lelem ebben a
zűrzavaros, szerelmetlen
világban.

Csak egy jó ember mellett maradhatnak szépek a nők, aki soha sem vág
ostorral sem lelkükbe, sem az arcukba."

Krúdy Gyula.

Csak annak írok,
ki fontos nekem.
Mindegy, hogy távol él,
vagy itt lakik velem.
Nem számít, emlékezik
vagy már elfelejtett,
csupáncsak egy:
Hogy örömet szerezzek.

Nem akarok gazdag lenni,
Csak boldogan élni, szeretni,
lehet péntek, akár szombat,
vagy mi most, a Valentin nap.
Másnak lehet gazdagsága,
(vajon lesz-e boldogsága?)

Valentin, Bálint
vagy más nap?
Rosszat az ember
soha nem kívánhat.

Árvai Attila NEVESS !

Gondoltál e ma már áldott jókedvedre?
Érezted e, hogy most már nevetni kellene?
Kitártad e szíved, a fényes napsütésre?
Vágysz e ott legbelül, a nyárnak melegére?

Tudsz e úgy nevetni, mint egy kicsiny gyermek?
Kinek nincsen még szívében fájdalom temérdek?
Hát hajítsd ki szívedből az összes kétségedet!

 "Öntsd szíved melegét a fagyos világra!
Arcod a tűz lángja, s mosoly melegítse,
mosolyod más szívét, jobb kedvre derítse.
Hagyd a zord világot, hagyd át melegedni,
fagyot felolvadni, kivirulni, lenni!
Találd meg az okot derűre, vígságra,
öntsd szíved melegét a fagyos világra!"
Aranyosi Ervin.

Csak hagyd, hogy szép legyen,
hogy odaadja kincsét a világ...
hogy el tudjon futni, ami futni akar,
és rád találjon, ami téged takar.
Ami alatt megbújhatsz,
ha oltalmat szeretnél,
és amitől erőssé válsz,
mert élni születtél.
Élni, és nemcsak lenni...
szegényen is gazdagként menni.
Nem várni a pillanatot,
de reményt kelteni...
hogy aminek el kell jönni,
az nem fog összetörni.

"Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata, amikor reggel felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat vagy jól, egy biztos: aznap még bármi történhet velünk! És az sem számít, ha az esetek többségében semmi különös nem történik. A lehetőség benne van a reggelekben."
Monica Baldwin.