Az új kenyér, mely az asztalon van most,
legyen áldott, és oly finom,
hogy minden falatja ajkadhoz érve
gyógyírként hasson torkodon.
Isten áldása legyen a földön,
mindenkin, ki a földön él,
s ne tudhassa meg soha senki,
milyen is az, ha nincs kenyér.
Legyen a nappal békés és áldott,
legyen nyugodt az éjszaka,
minden embernek itt a földön,
s áldott legyen az otthona.
Magyarok élnek ezen e tájon
magyar hon ez a hős haza,
Ezer év tépett viharában,
mit nem tudott szétzúzni száz csata.

Tél elején esteledik
A fák ágaikat lesik
Lombtalanul már hetek óta
Bár nem tehetnek maguk sem róla
Elhagyta őket koronájuk
Felesleges már rég az árnyuk
A szelek már mind hidegek
A halvány Nap is idegen
Alattuk este nem jár senki
Nyári vágyakból sincs már semmi
Nincs csókvarázs deres tájon
S ölelő kar szőke lányon
Elvitt mindent az esti fagy
Itt csak sok árva fa maradt
Érzik, a tavasz jötte nélkül
El kell múlni nekik is végül
Hisz ősszel már sok jelből látszott
Amíg a Hold a jéggel játszott
Hogy ez lesz úgyis majd a vége
Jön a halál, a téli béke
És míg a télben alszanak
Álmukban nyárral játszanak.

A vízkereszt második evangéliumi története a következő: amikor Jézus harminc éves lett, elment a Jordán folyóhoz, és ott Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására, az első csodatételeként a vizet borrá változtatta.

 Karácsonyfa, karácsony!
Nincs is szebb a világon!
Csilingel a csengettyű:
Szép vagy fenyő, gyönyörű!

Boldog karácsonyt Nektek

Szívemből kívánom szeretettel!!

 Víg ünnepre készülődünk,
esteledik már.
Szobánkban a szép fenyőfa
teljes díszben áll.
Zöld ágain kis csomókban
puha vattahó,
tűlevél közt víg aranyszál,
fel-felcsillanó.
Itt is csillog, ott is ragyog,
mint a napsugár,
s csilingelő csöpp csengettyű
édes hangja száll,
akárcsak az erdőben a
dalos kis madár.
Csitt csak! Figyeld mit is suttog
szép fenyőfánk most neked?
-Halló itt az erdő beszél!
Sürgős fontos üzenet:
Kívánunk ma mindenkinek
szép fenyőfa ünnepet!

Kopogtat egy angyal és be akar jönni.
– Indulj ajtót nyitni, kedvesen köszönni! –
Kicsi kosarában szeretetet hozott,
érzed, hogy a kedved máris megváltozott?
A te szíved most bújt ünneplő ruhába,
boldogan tekintesz szeme sugarába.
A szíved megdobban, jó ezt elfogadni,
s nézz körül, hogy kinek tudnád tovább adni?
Biztos találsz olyat, kinek szíve éhes,
aki boldogságot, örömöt nem érez.
Látod, itt az angyal, elhozta az esélyt,
hogy kihűlt szívekbe meggyújthassuk a fényt.