A vízkereszt második evangéliumi története a következő: amikor Jézus harminc éves lett, elment a Jordán folyóhoz, és ott Keresztelő Szent János megkeresztelte őt. Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására, az első csodatételeként a vizet borrá változtatta.

 Karácsonyfa, karácsony!
Nincs is szebb a világon!
Csilingel a csengettyű:
Szép vagy fenyő, gyönyörű!

Boldog karácsonyt Nektek

Szívemből kívánom szeretettel!!

 Víg ünnepre készülődünk,
esteledik már.
Szobánkban a szép fenyőfa
teljes díszben áll.
Zöld ágain kis csomókban
puha vattahó,
tűlevél közt víg aranyszál,
fel-felcsillanó.
Itt is csillog, ott is ragyog,
mint a napsugár,
s csilingelő csöpp csengettyű
édes hangja száll,
akárcsak az erdőben a
dalos kis madár.
Csitt csak! Figyeld mit is suttog
szép fenyőfánk most neked?
-Halló itt az erdő beszél!
Sürgős fontos üzenet:
Kívánunk ma mindenkinek
szép fenyőfa ünnepet!

Kopogtat egy angyal és be akar jönni.
– Indulj ajtót nyitni, kedvesen köszönni! –
Kicsi kosarában szeretetet hozott,
érzed, hogy a kedved máris megváltozott?
A te szíved most bújt ünneplő ruhába,
boldogan tekintesz szeme sugarába.
A szíved megdobban, jó ezt elfogadni,
s nézz körül, hogy kinek tudnád tovább adni?
Biztos találsz olyat, kinek szíve éhes,
aki boldogságot, örömöt nem érez.
Látod, itt az angyal, elhozta az esélyt,
hogy kihűlt szívekbe meggyújthassuk a fényt.

Szeretni még egyszer,
halálosan, aki vár.
Mosolyt venni még,
mielőtt a bolt bezár.
Napot látni még,
mielőtt az est leszáll.
Élni még egy kicsit,
mielőtt a szív megáll.

Utoljára valakiben
hinni volna jó,
ne vesszen kárba
a kimondatlan szó.
Örülni valaminek,
ami szép, ami jó,
mielőtt a szívben
esni kezd a hó…
Mert a maradék idő
már nem eladó….

Borsi Gábor

Adventi zöld fenyő
Fehér hó lepi el a völgyeket s a hegyeket,
A hóesés látványa megtöri a hideget.
Advent éjjel szállnak az égből a hópelyhek,
Ennek örülnek a felnőttek s a gyermekek.

Kelléke ez a karácsonyi nagy boldogságnak
Díszes fenyőfa csillogása a szobában.
Zöld fenyő illata az oly megnyugtató,
Ma minden varázslatosan szép és jó.

Rád nézve árasztod a hangulatot,
Karácsony, te ezt jobban tudhatod.
Ünnepeink között a legszebbik,
A szeretet lelkünkbe ma csordultig megtelik.

Hunyd le a szemed éld az álmod,

Azzal sose törődj, mit mondanak mások.

Hisz Te lélegzel, Te nézel és Te látsz,

Magadnak választod, amit választottál.

Egy perc csak az élet, ha boldogtalan vagy,

A legkisebb örömökkel tedd boldoggá azt.

Találd meg a fényt a fekete éjben,

A boldogságot a boldogtalan létben.

A szikrát a bóbiskoló, álmosodó tűzben,

Az egyetlen virágot a kiszáradt mezőben.

Hallgass a lelkedre, ő érez, hisz és lát,

Így lehet akár egy percből is örökkévalóság.