Ha kimondom, amit gondolok,
fájni fog neked néhány dolog!
Ám, mégis mondok inkább igazat,
ha hízelegnék, áltatnád magad!
Hazug szótól nem gyógyul meg a lélek,
csak felragyog az álságos világ,
a hízelgésben elveszik a lényeg!
Az őszinteség tud csak hatni rád!
Kimondom hát, lelkednek tükröt tartva,
s te eldöntöd majd, hogyan fogadod!
Ha megharagszol, lelked legyen rajta!
Én nem művelek ál-varázslatot!
Lehet, hogy fáj tükröddel szembe nézni,
de érted van a jobbító szavam,
s ha elgondolkodsz, talán a lelked érzi,
nem tettem mást, mint adtam önmagam.
Adtam hitem, tiszta őszinteségem,
s te rólad szólt, hiszen rajtad segít!
S jó szándékkal, érző szívedbe véstem,
az igazság fájó érzéseit.
Majd egy napon még hálás leszel érte,
s ha hiszel bennem, még együtt leszünk,
s te megérted, hogy igenis megérte,
mert igazol majd jó természetünk!
Persze, tudom, hogy nehéz elfogadni,
ha felszakítok fájó sebeket,
a vesztett hitet nehéz visszaadni,
de mi mást adhatnék most teneked?
Csak megpróbállak kivinni a fényre,
hogy tisztán láss, ha napod felragyog,
hogy reálisan tekints igaz tényre,
és közben érezd, én melletted vagyok!
Aranyosi Ervin © 2021-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Kapcsolódó hírek:
Aranyosi Ervin: Őszben borongva
Részlet Fekete István füveskönyvéből .
Aranyosi Ervin: NE BÁNTSD AZ ŐSZT!
Ady Endre: AZ ŐSZ DICSÉRETE.