Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: Egy ember egyszer idegenbe készült, ezért összehívta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra kelt. Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, és másik ötöt nyert rajta. Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett. Az pedig, aki csak egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és elrejtette a földbe urának ezüstjét.

Indul az élet, nyitnak a termek,
sok kicsi álom vár ma terád,
hangulatával majd felemelnek,
udvaron ünnep, lásd a csodát!
Régi barátok mind odaérnek,
hosszú a műsor, lassú a perc,
nemzeti Himnusz száll, közös ének,
benned a nemzet, érte felelsz!

Iskolatáska készül az útra,
új a tanéved, új a hited,
léted a holnap, hallja, ki tudja,
el sose engedd tiszta szíved!
Szállnak az évek, múlnak az őszök,
gyermeki lelked újra kiált,
régi emlékedet, múltadat őrzöd,
így javítod majd régi hibád.

Élnek a szívünkben fényei a nyárnak,
iskolakapuknál már gyerekek állnak
szeptemberben.

Gyümölcsök boldogan ringnak még az ágon,
nem érzik, hogy egyszer véget ér az álom
szeptemberben.

Fákon a levelek sárgába fordulnak,
nyári pillanatok lassanként elmúlnak
szeptemberben.

Gyermekkorod tiszta éveit átlátod,
sok becsengetésről szerzel tanúságot
szeptemberben.

Megmaradni mindig kezdő kisdiáknak,
hittel javítani mindegyik hibánkat
szeptemberben...

Forrás: www.poet.hu

 

 

Sárgul a táj, még nem félek,
tekergőzik néhány lélek
felettem.

Nyári mámorban megállok,
sárga levelet találok,
elvesztem!

Fák hegyéről a suttogás -
talán egy újabb lombhullás,
vigyázat!

Az ősz elviszi a nyarad,
s emléknek ami megmarad,
hibázhat...

 Az ünnepnek természetesen új nevet adtak. 
Először eltűnt a szent kifejezés, majd 1948-ban megszületett az új kenyér ünnepe elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. 
1949. augusztus 20-án lépett életbe ugyanis az alkotmány, így a kifejezést hamar felváltotta egy újabb elnevezés, az alkotmány ünnepe. 
Augusztus 20. a Kádár-rendszerben az ünnep új arculatot a munkás-paraszt szövetség megjelentével kapott. 
Lényeges elemként jelent meg az avatás: pályaudvart, iskolát, gyárat, üzemet, szállodát, lakótelepet, utat avattak. 
A hatvanas évek közepén újjáéledt a tűzijáték, egyre jelentősebb lett a vízi és légi parádé, Debrecenben pedig megszületett a virágkarnevál. 
A Rákosi-diktatúrához képest váltás, hogy - szigorúan a szent jelző említése nélkül - István király személye is felbukkant.

A legfiatalabb dogma Máriáról, de maga az ünnep igen ősi. Szent István király is Nagyboldogasszony ünnepén halt meg. Mária, mint mindannyiunk édesanyja közbenjár értünk fiánál, imádságra, bűnbánatra hív mindannyiunkat. Szűz Mária, Jézus anyja, Istenanya. Jézusra való tekintettel Isten megóvta őt a bűntől, és élete végén testestül-lelkestül a mennybe vitte. Az egyház ősi hitét 1950-ben tette XII. Pius pápa kötelező hittétellé. Mária, égi édesanyánk, Jézus közeléből segít életünk küzdelmeiben.

Tudod, hogy az emberek nagy része miért nem cselekszik olyankor sem, amikor már legbelül érzi, hogy valami teljesen másra vágyik? FÉLELEMBŐL.És vajon mitől fél az emberek többsége? A VÁLTOZÁSTÓL . Annyi lehetőség van, annyi ajtó áll nyitva előttünk, ám sokszor mégis örökre zárva hagyjuk ezeket az ajtókat, és nem azért mert nem vágytunk arra, hogy kinyissuk őket és besétáljunk rajtuk, hanem azért mert féltünk. Vajon miért válasszuk mindig a könnyebb utat?

Anyának lenni csodás érzés,
felelősség és feladat.
Egyszerre tán, több embert kíván,
eszerint oszd szét magadat!
Általad lesz az otthon, otthon,
szeretetteli, élhető.
Erre csak Te, anya vagy képes,
csak benned van elég erő! A férfi az nem képes erre,
de csökkentheti terhedet,
ha együtt álmodtok családot,
s ha él benne a szeretet!
Ő nem képes anyává válni,
azt valójában nem szabad!
De otthon kiveheti részét,
abba bele sem szakad. Anyának lenni nagy kihívás,
s ezért jár minden tisztelet.

A szeretet gyógyít, felemel, támogat,
ezzel szolgálhatunk lelkesen másokat.
Olyan energia, ami sosem fogy el,
s ha kapom, úgy érzem, nekem is adnom kell!
Szeretettől a szív, mind örömre lelne,
boldogtalan, beteg, többé sosem lenne!
Tovább kell hát adnunk a szeretet-lángot,
és jobbá szeretni az egész nagyvilágot.

Jó lenne hát tudni, hogy mi célból lettél,
utad megtaláltad, amikor szerettél,
és ha másoknak is mutatod az utat,
jó érzéssel tölt el, boldogít a tudat.

Hegedűs Hajnal

Figyelj 

Hegedűs Hajnal

 

Figyelj, lehet, neked zúg tomboló, forrongó szél,
sivítva könyörög egy megnyugtató, jó szóért,
bánatos dühében korbácsolja a vizeket,
leszedi házakról a piros tetőcserepet.

Térdre kényszeríti kemény, nyújtózkodó fákat,
több darabra tördeli a makacskodó ágat,
körbetáncolja kerítés vassal ékelt szélét,
makacsul hasítaná szét fáradt szívek kérgét.

Kissé csendesül, meglesi kucorgó életet,
érezze alvó szívekben vetített képeket,
most szólj, hogy békés, viharmentes napokra vágyol,
tüllfátyol lebben, gondolat-remény hálót tákol.