Amit én teszek az Úrért, vagy amit az Úr tesz énértem. Amit én teszek, az nagyon gyorsan el tud veszni. Amit az Úr tesz, az soha el nem veszik. Ezért mondja Jézus Mártának, hogy Mária a jobb részt választotta, amely el nem vétetik tőle. Amit Isten teremt bennünk, amit Isten visz bennünk véghez, azt senki nem tudja tőlünk elvenni! Annak maradandó értéke van. Tulajdonképpen ezt keressük mindannyian, és ezt szeretnénk az életünkben látni. És ez hozza az ébredést.

Kívánok örömet, derűt, boldogságot,
otthonodba békét, kertedbe virágot!
Fejed fölé Napot, csillag tengereket,
köréd tiszta szívű embereket!
Lábad alá utat, biztosan járhatót,
szívedbe éneket, magasba szárnyalót!
Ajkad köré mosolyt, lélek melengetőt,
múltat, jelent, jövőt, egyként szerethetőt!
Szemedbe sugaras szivárvány fényeket,
melyek megláttatják a rejtett lényeget!

2012. szeptember 16. – Évközi 24. vasárnap

   Abban az időben Jézus  elment tanítványaival Fülöp Cezáreájának  vidékére.
   Útközben megkérdezte tanítványait: „Kinek tartanak engem az emberek?” Azok
   így válaszoltak:  „Némelyek  Keresztelő Jánosnak,  mások  Illésnek,  ismét
   mások  valamelyik  prófétának.”  Erre  megkérdezte  tőlük:  „Hát  ti   mit
   mondotok, ki vagyok?” Péter válaszolt: „Te vagy a Messiás!” Ekkor Jézus  a
   lelkükre kötötte, hogy ne szóljanak erről senkinek.

A jó Isten tán nékem is meghallja
Egek felé kiáltó hangomat,
Midőn Teérted fordulok Hozzája
Hiszen nem kérek Tőle én sokat:
Kérésem csupán egy rövidke mondat
És minden, minden belefér:
Az élet szürke, csapkodó sarában
Lelked maradjon mindig hófehér!

Ha járva-kelve hallom a világot,
- Hazugság minden második szava, -
A szivem fáj és vágy ébred fel bennem,
Hogy fülem inkább mitsem hallana,
Egy oly világon vágynék akkor élni,
Mely mindig-mindig igazat beszél: -
E csúnya, piszkos, e hazug világban,
Lelked maradjon mindig hófehér!

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbálta kitalálni mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni, nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédjait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet hányni a kútba. A szamár megértette mire készülnek és rémisztően üvölteni kezdett, majd nemsokára elcsendesedett.

De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad, 15 mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által. 16 A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; 17 hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

NE KERESS KIFOGÁSOKAT!

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened!

Mikor a hervadás varázsa
megreszket minden őszi fán,
gyere velem a hervadásba
egy ilyen őszi délután!

Ahol az erdők holt avarján
kegyetlen őszi szél nevet,
egy ittfelejtett nyár-mosollyal
szárítsuk fel a könnyeket!

Hirdessük, hogy a nyári álom
varázsintésre visszatér,
s a vére-vesztett őszi tájon
csak délibáb-varázs a vér!

Hirdessük,hogy még kék az égbolt,
ne lásson senki felleget,
hazudjuk azt, hogy ami rég volt,
valamikor még itt lehet!

Ha mi már nem tudunk remélni,
hadd tudjon hinni benne más;
hogy ezután is lehet élne,
hogy tréfa csak az elmúlás!