Mikor könnyem hullatom.
Mikor könnyem hullatom, elgondolkodom,
miért győz le mindig saját bánatom,
hisz az én fájdalmam, csak töredéke annak,
amit mások, térdre rogyva hordnak.
Mikor elgondolkodom saját gondomon,
rájövök az élet nem csak fájdalom,
hiszen annyi szép van benne, annyi szeretet,
ami keservnapjaimban erőssé tehet.
Így most elfojtom könnyeim, meg ne lássák azt,
mily gyáva mód élem a mindennapokat,
s majd úgy teszek, mintha soha nem lett volna
olyan ami szívem sokszor fájdította.

 Szeretettel kívánok minden szépet jót nektek.Mária.

,Álmodunk a reményről, változásról, tűzről, szeretetről, halálról, és egyszer csak bekövetkezik. Az álom valóra válik, és végül a válasz az élet nagy kérdéseire úgy bukkan fel, mint felkelő nap a hegyek mögül. Oly sok küzdelem, hogy az értelmét, a célját megleljük, végül egymásban találjuk meg azt. A közös átélt mesébe illő és evilági élmények. Alapvető emberi vágy, hogy megtaláljuk a hozzánk tartozókat, hogy kötődjünk, és hogy érezzük szívünk mélyén, hogy nem vagyunk egyedül."

A családban rendszeresen kell imádkoznunk. Elegendő időt kell biztosítanunk az imádságra. Gyakran sietve, az utolsó pillanatban, minden összeszedettség nélkül imádkozunk. Remélem, és kérem Isten segítségét, hogy átszellemültebbé, csendesebbé, szeretetteljesebbé váljunk.


A csönd segíteni fog benneteket, hogy jobban imádkozzatok, mert lehetőséget ad nektek, hogy többet imádkozzatok.

 Ha el kell indulnod, hát indulj el. Az utadon. Mert van saját utad, amit be kell járni. Ezen az úton mindenkire mosolyogva haladsz majd, mert a te utad és biztonságot ad. Most biztos félsz az ismeretlentől, a ,,hogyantovábbtól". De ne félj, ne riadj vissza és ne hátrálj meg, tedd csak, amit meg kell tenned. Tudod te, hogy ez a helyes, csak az ember olykor semmire se képes. Arra se, hogy merjen élni és nagyokat lépni, mert könnyebbnek tartja a megszokottban élni.

Lippai Marianna.

Ady Endre: Őrizem a szemed

Túrmezei Erzsébet:

Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába egyetlen gátoló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, hidd el, ahol van, ott kell lennie.

De nem azért, hogy visszatartson téged se, hogy lohassza kedved, merészséged.

Jóságos kéz utadba azért tette, hogy te megállj mellette, nézd meg a követ, aztán kezdj el beszélni róla Isteneddel.

Őt kérdezd meg, milyen üzenetet küld azzal az akadállyal neked.

S ha lelked Istennel találkozott, utadba minden kő áldást hozott.