• 3 nagyobb savanykás alma
• 40 dkg vaj
• 30 dkg rétesliszt
• 30 dkg finomliszt
• 20 dkg porcukor
• 4 tojássárgája
• 2 evőkanál tejszín 
• 40 dkg mascarpone
• 1 rúd vanília kikapart magja vagy 1 csomag vaníliás cukor
• 5 evőkanál méz
• 4 egész tojás 
  

A tésztát összeállítjuk, a hideg vajat elmorzsoljuk a kétfajta liszttel és a porcukorral, majd hozzáadjuk a tojások sárgáját, 2 evőkanál tejföllel lazítjuk a tésztát, majd 1-2 órára hűtőbe tesszük.

Ne félj, mert megváltottalak,

Neveden szólítottalak,

Karjaimba zártalak,

Örökre enyém vagy..

Viruló réteken át

Hűs forrás felé vezetlek,

Pásztorod vagyok,

Elveszni senkit sem hagyok

Karom kitárom, kiárad áldásom;

Nem rejtőzöm el,

Szívem a szívednek felel,

Amikor úgy érzed, nyomaszt az élet.

Ne félj!

Nem taszítalak el, amikor vétkezel,

Irgalmat lelsz a szívemben,

Örök feléd a hűségem,

Amerre jársz védlek, nyomodba lépek.

Nem rejtőzöm el, szeretetlángom átölel,

Ne félj, ha éjben jársz, hidd, hogy a fény vár rád!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kutatások azt mutatják, hogy 30 éves korunkra elkezd csökkenni a nyugalmi állapotban elégetett energia mennyisége, és ez ettől kezdve évtizedenként további hét százalékkal tovább csökken. Ha tehát ugyanannyit eszünk, mint huszonévesen, hízni kezdünk. A negyedik évtizedtől felfelé a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata is megnő; ha egészségtelen életet élünk, megemelkedik a koleszterinszintünk és a vérnyomásunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Napi evangélium

2013. augusztus 23. – Péntek

Abban az időben: Amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel neki: „Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben?” Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.

 

Napi evangélium

2013. augusztus 22. – Csütörtök

Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez: A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!” De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett.

 Gondolatok a szeretetről…

„Jól csak a szívével lát az ember. Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
(SAINT - EXUPERY)

„A szeretet az élet.”
(Móra Ferenc)

„A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia.”
(Gandhi)

„Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik rád vissza.”
(SIGMUND FREUD)

„Senki sem érdemli meg a könnyeidet. Aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra késztetni.”
(GABRIEL GARCIA MÁRQUEZ)

„Egy ölelés ideális ajándék.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Napi evangélium

2013. augusztus 21. – Szerda

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren.

 

 

 

 

 

 

 

 

A virágkarnevál megrendezése Debrecen városában mára már hagyományos fiesztává fejlődött ki. A „Virágkarnevál” a nagy létszámú város legnépszerűbb turisztikai rendezvénye, az államalapító Szent István király szentté avatásának napjához és az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-ához kötődik

 

A finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozó, a finnekkel és észtekkel rokon magyarság az Ural vidékéről indulva több évszázados, gyakori harcokkal nehezített vándorlás után a IX. század utolsó évtizedében érkezett a gyér szláv és avar népességű Kárpát-medencébe. Elődeink úgy vélték, hogy a Kárpátok hegykoszorúja megfelelő védelmet nyújthat a külső támadások ellen, s a térség kedvező természeti adottságai: a halban gazdag nagy folyók, a kiterjedt erdőségek, a dús legelők és a bőven termő szántóföldek végleges otthont biztosítanak a mintegy félmilliónyi magyarnak.

 

Napi evangélium

2013. augusztus 20. – Kedd, Szent István király

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Napi evangélium

2013. augusztus 19. – Hétfő

Egy alkalommal Jézushoz járult egy gazdag ifjú, és megkérdezte: „Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?” Jézus így válaszolt neki: „Miért kérdezel engem a jóról? Csak egyedül Isten a jó. Ha pedig el akarsz jutni az életre, tartsd meg a parancsokat!” Az ifjú tovább kérdezte: „Melyeket?” Jézus felsorolta: „Ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, atyádat és anyádat tiszteld, és szeresd felebarátodat úgy, mint önmagadat!” Az ifjú erre kijelentette: „Ezt mind megtartottam.

Napi evangélium

2013. augusztus 18. – Évközi 20. vasárnap

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon. Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Mennyire várom, hogy ez beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek, nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és kettő három ellen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ne hessegesd el a szomorúságot" Márai Sándor 

 “Ne hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön; talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől. S mégis, a szomorúság megszépíti az életet. Nem szükséges, hogy mesterséges világfájdalommal mászkálj a földi tereken, lehorgasztott fővel, az élet és minden tünemény reménytelen mulandóságán elmélkedve, a tűnő örömök fantomjai után koslatva.

Milyen is?

 

Juhász Magda
Virágének
.
.
Egy kis virág a gyom közül
vidáman integet.
Miért vagy ott te kis virág?
A gyom közt nincs helyed.
.
A gyom között is kell virág,
oh hidd el ezt nekem,
virágnak lenni könnyű ott,
hol gyom sosem terem.
.
Elhullatom a magvaim,
s ha újra erre jársz,
meglátod rajtam kívül is
terem itt majd virág.

(FORRAS:NET)

 

Napi evangélium

2013. augusztus 16. – Péntek

Egy alkalommal a farizeusok próbára akarták tenni Jézust. Megkérdezték tőle: „Szabad-e a férfinak bármilyen okból elbocsátania a feleségét?” Jézus ezt felelte: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette az embert, és azt mondta: A férfi ezért elhagyja atyját és anyját, feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek? Így már nem ketten vannak, hanem csak egy test. Amit tehát Isten egybekötött, ember szét ne válassza.”
A farizeusok azonban erősködtek: „Miért írta hát elő Mózes, hogy válólevelet kell kiállítani, és úgy kell elbocsátani a feleséget?” Jézus kijelentette: „Mózes a keményszívűségtek miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de kezdetben nem így volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dsida Jenő: Mosolygó, fáradt kívánság

Jó volna ilyen édes-álmosan
ráfeküdni egy habszínű felhőre,
amíg az égen lopva átoson.

Leejtett kézzel, becsukott szemekkel
aludni rajta, lengve ringatózni
acélkék este, bíborfényű reggel.

Felejtve lenne minden lomha kín,
álmot súgna illatosan, ágyam:
vattás-pihés hab, lengő grenadin.

És az Isten sem nézne rám, haraggal,
csak mosolygva suttogná a szélben:
szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Most este van, lefekszem
napomra visszanézek,
fáradt vagyok, meleg volt,
a hőség elcsigázott,
sokat futottam, mentem
s a por belepte lelkem,
mint utszéli virágot.

Napomra visszanézek,
beszéltem emberekkel,
azok is megsebeztek,
szavak tüskéjét érzem,
próbálom elfeledni,
poros ruhám levetni
s aludni hófehérben.

Késő van már, elalszom,
elfordulok napomtól,
a hold vizébe nézek
s kendőm beléje mártom,
ezüstben elmerítem,
szívemre ráterítem,
borogatom, - ne fájjon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha arcodat csillagfény melegíti,
űr hidege szívedet nem dermeszti meg,
s nem fáradsz el sohasem,
mert az Út kiszabja életed
a csillagok között,
az emberek között,
a sötétben,
a Fényben,
a szívekben,
a Létben,
s az Út vezet is,
mert az lett a dolga,
mit régen kiszabtak neki:
lábad alá bársonyt tenni,
lépéseid könnyen venni,
nap-melegben árnyat lelni,
s ha eljön az est
a csillagok között,
az emberek között,
és meg akarsz pihenni,
akkor bölcsőd lesz az Út,
hol gyermekként ringva
feleded a bút,
s bűvös álomban
homlokodra gyöngykoszorút
teszek,
gyengéden, szépen,
mint régen,
hogy bűvös álomban lásd,
kit nem láthatsz napvilágnál,
s előtte térdre omolj
és erőt kérj tőle, Életet,
hogy ha eljön a reggel,
tovább vándorolj,
mert utad szép és örök
a Tündér-fényű csillagok között.

 

Napi evangélium

2013. augusztus 14. – Szerda

Jézus egy alkalommal így oktatta tanítványait: Ha testvéred vétkezik ellened, menj, és figyelmeztesd őt négyszemközt! Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének! Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.

"De hála az Istennek,
aki a diadalt adja nekünk
a mi Urunk Jézus Krisztus által!"

*1. Korinthusiakhoz 15:57

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Belém hasít egy gondolat. Éjszakai merengéseim haszontalan gondolatai között találok egy fontosat. Kiragyog, mint a gyémánt a kavicsok közül. Az jutott eszembe, hogy mire volt jó az elmúlt 4 év. Annyit buktam, az életem bizonyos (szinte minden) területén, hogy az már szánalmas. Annyi sebet kaptam és be kell látnom még többet ejtettem. Többször felmerült bennem a kérdés: miért? Mire lesznek a fájó és kellemetlen tapasztalatok jók?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ma a csillagokat nézve sétáltunk a barátnőimmel a poros úton. Néha lehullott egy csillag, a többiek szikrázva ragyogtak. A fülledt nyári éjszakák és a fénypöttyös feketeség mindig elvarázsolt hangulatba repítenek. Egyrészről sok, az életemet meghatározó esemény következett be pontosan ilyen csillagos ég alatt, másrészről van valami elképesztően fennséges az éjszakai égboltban.

Ahogyan a hullócsillagokat próbáltuk kiszúrni, hirtelen elöntött az érzés, hogy mennyire kicsike vagyok valójában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. augusztus 13. – Kedd

A tanítványok egyszer ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: „Mit gondolsz,
ki a legnagyobb a mennyek országában?”
Erre Jézus odahívott egy gyermeket, közéjük állította, és így szólt:
„Bizony, mondom nektek: ha meg nem változtok, és nem lesztek olyanok, mint
a gyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát olyan kicsinnyé
lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.

A világ mulandó

„Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van" (1Jn 2:16, új prot. ford.). „Ma a baj a világgal? Mit jelent szeretni a világot? János három dologról tesz említést: 1) a test kívánsága, 2) a szem kívánsága és 3) az élettel való kérkedés. János szerint ezek nem az Atyától, hanem a világtól vannak; bár testünk, szemünk és életünk egyaránt az Istené.

 

Napi evangélium

2013. augusztus 12. – Hétfő

Galileai útjuk során Jézus ezt mondta tanítványainak: „Az Emberfiát az emberek kezébe fogják adni. Megölik őt, de harmadnapra feltámad.” Erre a tanítványok igen elszomorodtak. Amikor Kafarnaumba érkeztek, az adószedők Péterhez fordultak, és megkérdezték: „A ti Mesteretek nem fizet templomadót?” – „De igen” – felelte. Amikor belépett a házba, Jézus megelőzte őt kérdésével: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől szednek vámot vagy adót, fiaiktól vagy az idegenektől?” „Az idegenektől” – felelte Péter.

 Tulajdonképpen hol terem a szeretet? - kérdeztem egyszer egy anyát.
- Magról vetik - nevetett rám.

- És honnan szerzik hozzá a magot?
- Nem kell azt szerezni. Belőlünk magunkból pereg. S megfogan a tenyér simogatásában, a szem pillantásában és minden ölelésben.
- Öntözni nem kell?
- Dehogynem. Jó szóval.
- Nem könnyel?
- Ments ég! A könny sós és kimarja a kis szeretet palánta hajtásait.
- Hát palántázni kell a szeretetet?
- Palántázni bizony. Elültetni még a szikes talajba is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ANYÁK!

Az Anyák: az élet,
Az Anyák: a lélek,
Az Anyák: a féltő szeretet,
Melyet ma már én is érzek.
Az Anyák: a könny a fáradt arcon,
A megnyugvás, túl a nehéz harcon,
Felemelkedés a kínos kudarcon!
Az Anyák: a megbocsátás, a megértés,
A meg nem válaszolt, kínos kérdés,
A leheletében nyugvó mámor,
A régmúlt, a jelen, a közel, a távol!

 Bekövetkezett, amitől az emberiség félt; elszabadult egy atomerőmű, és felrobbantotta az egész Földet. Minden élőlény elpusztult. A mennyország kapujánál érthető módon nagy volt a zűrzavar, túl sok lélek érkezett egyszerre, így hát Szent Péter elhatározta, hogy különböző csoportokat hoz létre. A különböző feliratok mögött felsorakozhatnak az odaillő lelkek.

Az egyik táblán ez olvasható: "Csak azok a férfiak, akik a ház urai voltak".

Egy másik táblán pedig ez olvasható: "Azok az urak, akik asszonyi elnyomás alatt éltek."

A "Ház urai" felirat alatt csak egyetlen magányos lélek állt, míg a másik tábla alatt a sor végeláthatatlanul kígyózott végig a Tejúton.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legyen szavad a remény forrása
az emberkenek legyél vigaszuk
Legyen szavad virágok szirma
segíts az elfáradt embereknek

Legyen szavad csillagok hangja
őszinte tiszta szeretettel teli
Legyél mindig biztos menedék
őleld át őket szíved lelked és szereteted erejével

Légy fény a sötétéségben örökké
világíts Isten fényével mit kaptál
Nyújtsd kezedet elsőnek mindig
akkor is ha szenvedsz, te légy az első

Lépj oda hozzá add neki kezed
legyen minden szavad őszinte
Légy olyan mint a legtisztább foráss
melyben megláthatod arcodat

Legyen szavad szikla erejű
magabiztánságodat sohase veszítsd el
Bármennyire pörög életed vonata
ne add fel tarts ki !Maradj örök segítő forrás !

„Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.”  Példabeszédek könyve 8:13 (Károli ford.)

Megelégedetten nézed a képernyőt, mert végre megtaláltad. Ez a Te igéd! Végre megteheted, hogy ne a legjobb szívvel gondolj a szomszédra, a kollégádra, az egyik nem kívánatos rokonra, és néha még a hozzád legközelebb állókra is. Igen, szabadkezet kaptál, és érezhetsz úgy, ahogy éppen „jól” esik, ahogy „jónak” látod, ahogy az a legkönnyebben jön, mikor a történések szenvedő alanya, természetesen a Másik miatt, Te vagy.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. augusztus 11. – Évközi 19. vasárnap

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Csípőtök legyen
felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan
emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és
zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk
megérkezésekor ébren talál.

 Amikor szívedben oly sok a kérdés
Akkor lelked búvóhelye a féltés.
Amikor kimondanád, de nem tudod
Akkor várj, de ki ne mondd!
Amikor a gondolatok benned harcolnak
Akkor bűn és bűnhődés kavarognak.
Amikor úgy érzed belül fáj
Akkor beszélj róla, ha muszáj.
Amikor a gyűlölet uralkodik benned
Akkor tedd szívedre a kezed.
Amikor a szerelemtől sírni tudnál
Akkor sírj, de könnyet ne hagyjál!
Amikor nincs szó arra, ahogy szeretsz
Akkor adj hálát csendben a sorsnak
És csak szeress, hogy szeressen.

 

 

Gyilkostó-legendája

 

  -  Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szeretet Isten adománya,
benne van a mindenségben
és minden egyes homokszemcsében.
Szeress minden levelet,
Isten világosságának minden sugarát.
Szeresd az állatokat,
szeresd a növényeket, szeress mindent.
Ha mindent szeretsz,
fel tudod fedezni a dolgokban az isteni rejtélyt.
Amint egyszer felfedezted,
napról napra jobban meg fogod érteni.
Végül eljutsz odáig,
hogy szeretetedben magadhoz öleled
az egész világot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeresd az életed, ahogy megszülettél
Isten csak Rád gondolt, nem is reménykedtél
Feltöltötte lelked, fényes reménységgel
Meglehelte szíved, szeretettel, hittel…

Szeresd, hogy eljöttél, erre a világra
Hogy részesévé váltál, Isten látomása
Csak azért születtél, hogy boldoggá válj köztünk
Az angyalok honából, így most leszülettünk…

Szeresd a titkokat, mit mindennap átélhetsz
Hogy néha könnyek között, titkon reménykedhetsz
Nincs szebb a világon, egy hőn szerelmes szívnél
Egy gyermeki mosolynál, adakozó kéznél…

Szeresd, hogy itt lehetsz, szeresd, hogy létezel
Hogy mindennap szerethetsz, s néha emlékezel
Szeresd a meséket, hogy képessé válj hinni
Szeresd ellenséged, tanítsd meg szeretni…

Szeresd világodat és szeresd a hazádat
Szeresd gyermekedet és felebarátodat
Szeress mindenáron, most az egyszer kérem
Ha ezt most meghallod,… nem hiába éltem…

Napi evangélium

2013. augusztus 10. – Szombat, Szent Lőrinc diakónus és vértanú

Abban az időben Jézus így beszélt tanítványaihoz: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz. Aki szereti életét, elveszíti azt, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti azt az örök életre. Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya.”

Jn 12,24-26

Elmélkedés:

Szent Lőrinc ünnepének evangéliumában Jézus következő szavait olvassuk: „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz” (Jn 12,24).

 Két barát ment a sivatagban. Kirándulásuk alkalmával összevesztek, és az egyik barát képen törölte a másikat, aki megsértődött, anélkül hogy szólt volna bármit is,
beleírta a homokba:
 „Ma a legjobb barátom lekevert egyet!”
 Mentek tovább a sivatagban, egy oázishoz értek, ahol elhatározták, hogy megfürödnek. Az a barát, aki kapott egy pofont, fuldoklani kezdett, de a másik kimentette. Magához térvén, kőbe véste:
 „Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!”
 Az a barát, aki lekevert egyet, majd megmentette a másikat, megkérdezte:
Mikor megütöttelek, homokba írtad.

Tenéked adom világom,
Bánatom, és örömöm,
Fogadd el kedves barátom!
Hálásan köszönöm!!

Nézd csak! Itt vagyok, elbújtam
Ezekben a sorokban,
Szeretnék benne maradni,
Szívedben egy sarokban.

Ha netán magadba nézeL
Eztán mindig megtalálj,
Szívesen eljövök hozzád,
Szólj csendben, vagy kiabálj!

Ott leszek veled életed
Minden egyes percében,
Megmutatom majd magamat
Álmaidnak tükrében.

Eljövök majd meglásd hozzád
Varázs órák éjjelén,
S együtt rohanunk barátom
A mesékbe Te...

Napi evangélium

2013. augusztus 9. – Péntek, a keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta (Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz.

 - Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját:
- Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony.
- Ezt nem értem! - mondja a kisfiú
- És ezt soha nem is fogod megérteni.-válaszolta gyermekét átölelve az anya.
Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is.
- Papa, miért sír a mama látszólag minden ok nélkül?
- Minden nő ok nélkül sír. - Ez volt minden, amit az apa válaszolt.

A fiúcska felnőtt, férfi lett, és még mindig kereste a választ, vajon miért sírnak időközönként a nők.

"Szeretettel kérlek, hogy szeressétek egymást, figyeljetek
egymásra, merjétek megosztani egymással gondjaitokat
,örömeiteket, a szellemi, lelki, anyagi javaitokat is...
Adjatok egymásnak figyelmet, szeretetet, törődést, adjatok jó
tömött, túlcsorduló mércével és meglátjátok nektek is
ugyanolyan mércével fognak vissza mérni...

Minden ember egy csoda, néven szólít az Isten, de ha népünk
nagy várának minden egyes bástyáját nem tudjuk megvédeni,
akkor széthullhat a nagycsaládunk.

Magyarország csütörtök délután:Derült ég, perzselő napsütés, forró levegő jellemzi a csütörtöki időjárást is. Némi felfrissülést egyedül az időnként megélénkülő, a Kisalföldön meg is erősödő déli szél jelenthet. A maximum-hőmérsékletre ráteszünk még egy lapáttal, a csúcsértékek 36 és 40 fok között alakulnak. Az ország nagyobb hányadán folytatódik a tikkasztóan meleg, napos, száraz idő. Nyugat-északnyugat felől azonban egy lassú mozgású hidegfront éri el hazánkat, hatására a nyugati-északnyugati megyékben délután, illetve az esti órákban megnő a záporok, zivatarok kialakulásának esélye.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól."

Példabeszédek 22:6 
Az első 3 életévben a jellem tulajdonképpen kialakul. Nem elég a "majd, ha nagyobb lesz, megtanítom" odázása, mert addigra már bevésődött, minden, amit szívesen elkerültél volna.
Mózes, örökbefogadott gyermek volt. A fáraó lánya jól tudta, hogy héber a gyermek, valószínűleg sejthette azt is, hogy az igazi anyának adta oda a babát szoptatni.

Napi evangélium

2013. augusztus 8. – Csütörtök

Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: Kinek tartják az emberek az Emberfiát? Ezt válaszolták: Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. Ő tovább kérdezte őket: Hát ti, kinek tartotok engem? Simon Péter válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.
Erre Jézus azt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám.

sok szeretettel.Mária. 

Amíg nem késő lépni kell most !

Amíg nem késő lépni kell most
Nincs idő várni, az idő rohan egyszer már
Mindenkinek úgy kellene szeretni
Mint alkonyát a Föld-forrását a tó...

Őszinte szívvel lélekkel önzetlenül
Tisztán nem hazudni nem becsapni sohasem
Példát mutatni kell amíg nem késő lépni kell
Odaadóan tenni-ne válhasson soha hamissá a jó

Megérteni egymást, odafigyelni
Őszinte tiszta szívből, szeretni
Gyengéden mint a fény simítja a Földet
Szerénynek tudni maradni-így kell élni tisztán

Gondolkozás nélkül kellene már szeretni
Tisztelni, becsülni egymást, megpróbálni legalább...

 Szolgálatom jelét, mutatom most Néked
Nem kell többet mondjak, jól tudom, hogy érted
Az én szolgálatom, sok szívnek ad reményt
Könnyeket varázsol, örömet és erényt…

Szolga vagyok én is, a Teremtés szolgája
Nem vagyok most senki szerelmes múzsája
Hang vagyok a csendben, mindenkihez szólok
Eltakarnak néha, a sötét hegyek, ormok…

Szolgálóvá váltam, de szeretek szolgálni
Soha nem kaviccsal, csak kenyérrel dobálni
Nézd üres tenyerem, oda lett mindenem
De valami itt maradt, féltő szeretetem…

Adok, amíg bírom, míg össze nem roskadok
Mikor majd meghalok, többet nem adhatok
Itt marad a betűm, a lelked hírmondója
Ezekkel boldogan térsz majd nyugovóra

Nem vagyok nagy ember, se nem fényes bálvány
Szívem úgy gyötrődik, a sok rosszat látván
Szeretnék szeretni, de sokszor olyan nehéz…
Az igaz ember szíve, mindennap tettre kész…

Szolgálója vagyok a tiszta szeretetnek
Egyszer eltávozom, de szólok az egeknek
Hang vagyok, ki Rád szól, az élet szép ígéret
Eltemetsz majd egy nap, de érdemes volt élned.

Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-e ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-e valamit, hogy azt ne teljesítené?”

(Mózes negyedik könyve, 23. fejezet 19.vers)

A Szentírás Isten több, mint 7000 ígéretét tartalmazza. Ezek egy része olyan prófécia, mely már teljesült a Biblia hőseinek, Jézusnak vagy az egyház életében, ezek után nem kérdés, hogy a többi is meg fog valósulni.

Ugyanakkor, sokszor azt tapasztalhatjuk, mintha Isten megfeledkezne ígéreteiről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. augusztus 7. – Szerda

Abban az időben: Jézus továbbhaladt. Tirusz és Szidon vidékére vonult
vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte:
„Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz
szellem!” Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai,
és arra kérték: „Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!” Jézus kijelentette:
„Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól.” Ám az
asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: „Uram, segíts rajtam!” Ő
így válaszolt: „Nem való elvenni a gyerekek kenyerét és odadobni a
kutyáknak!” Mire az asszony: „Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami
lehull gazdájuk asztaláról!” Erre Jézus így szólt hozzá: „Asszony!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hétfői vers

A hétfői hangulatom, már vasárnap elkezdődik
Amikor jókedvem már nagyon vergődik
Eszemre jellemző, hogy túl sokat gondolkozik
Mi a csodának van nekünk ez a hétfő?!

Ki találta ki, ezt a napot, eszemmel gondolkodom..
Hiába még sem tudom, a jókedvem itt ülve
Fokozódik,addig míg egészen nem tetőzik
Látásom a monitortól, már kettőzik..

Az jutott az eszembe, hogy az otthon melege a legszebb
Mindig családommal lenni csak ne kéne a munkába menni...

Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok" János 8:31

Nagyon fontos lépés, amikor eldöntöd, hogy minden nap olvasod a Bibliát egy rövid ideig, mondjuk néhány hétig. Ez egy nagyon jó kezdés, de nem szabad ennyiben hagyni. Jézus azt mondta "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok" (János 8:31) A hosszútávú elköteleződés a Jézustól való tanuláshoz és az ő igéjéhez az, ami tanítvánnyá tesz bennünket.

 

 

Gyilkostó-legendája

 

  -  Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is.

 

KEDVES KLUBTAGOK!
Szeretettel üdvözöllek, hálás szívvel köszönöm a csodás képeket. Kívánok már
mindnyájatoknak, meg magamnak is, egy kis enyhülést ebben a hőgutában, mert bizony
elég nehéz elviselni idebent is a "hüssön". Tehát: frissülős szép új hetet, jó
pihenést. Millió PUSZI MÁRIA.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Adj hálát reggel az ébredő világnak,
- örökbe kaptál egy újabb, szép napot.
Engedd az érzést áradni szívedben,
szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod.

Hallgasd a dalt, mely apró madaraknak
hálával teli, reggeli éneke.
Engedd a nap tiszta fényét szobádba,
s ne kérdezd: ember élhet-e nélküle ?

Öltözz fel szépen, ünnepi ruhába,
a mosoly arcodon, ékszered legyen.
Tükrödön csillog szemed ragyogása,
hagyd, hogy a látvány boldoggá tegyen!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Légy türelmes kérlek, bár tudom nagyon nehéz
Mit elvettek az évek, szép lassan felemészt
De minden egyes napon, türelmed próbája
Sok figyelmetlen ember, elvétett hibája

Türelmed emberség, szíved, józan eszed
Mutatja az utat, mit és miért teszed
Türelmed a hajó, életed tengerén
Mindig boldog lehess, tiszta fedélzetén…

Türelmed fájának, keserű gyökere
Kárpótol majd érte, mézédes gyümölcse
Világít az úton, segít tisztán látni
Néha megkönnyezni, sokkal inkább várni

Türelmed rózsája, csak is Néked terem
Hogy jó szívvel segíthess, a zokogó emberen
Megtanít szeretni és vágyakat kelteni
Mikor menekülnél, bölcsebbnek maradni

Légy úgy is türelmes, hogyha már nem hinnél
Az igaz szeretetben, a csalódások mentén
Türelmed meghozza, egy nap boldogságod
Hogy türelmes szíveddel, megválthasd világod.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fájó tud lenni a szeretet, mégis
a legnagyobb kincs az életben
Fáj, ha valaki megbánt, megsért
nem szeret, te pedig szereted

Olvassátok soraimat, emberek
figyelmesen , őszintén szeretve
Meghallgatom érdeklődve az emberekek
bánatát, feléjük száll, szívem tele szeretettel

Fájó tud lenni a szeretet, mégis
a legnagyobb kincs, az életben
Zokogni tud a szív égetően fájni
mikor nincs, aki viszonozza kit szeretsz

Kedves szemed ritkán látom
szeretlek jól tudod, nagyon hiányzol
Nehéz életemre, sorsomra emlékezve
szemeim könnyel hirtelen megteltek

Jól tudom, átéltem, emberek mindezt
ezért írom le nektek, hogy fájni, zokogni tud a szív
Ha nincs, aki viszonozza, akit szerettek
lelketek mélyén, mégis, mindig szeretni fogjátok őket

Szeretlek most is nagyon, tisztellek, becsüllek
de hiányod mélységes kút, várom már nagyon a napot
Visszajössz hozzám, nem mész el többé tőlem
és bízom hulló könnyekkel, hogy elhiszed sorsom életem, és megértesz

Fájó tud lenni a szeretet, mégis
a legnagyobb kincs az életben
Emberek én itt vagyok veletek
letörlöm keserű, fájó könnyeiteket

Megvígasztalom, elfáradt lelkeiteket
erőt adok nektek, szívem szeretetével
Létezik egy dolog, ami vígaszt ad mindenkinek
egyszerűen írom le, hogy értsétek meg emberek

Fájó tud lenni, a szeretet, mégis
a legnagyobb kincs, az életben
Nevessünk a szomorúság felett, kacagjunk
egy dal él szívemben, lelkemben, mely biztató

Erőt adő mindenki számára, ki eddig szomorú volt
ne legyen az, gondoljon a szépre, a jóra, és reméljen
Próbálja meg megérteni őt, neki is lehetnek gondjai, szenvedhet
ő is zokoghat miattad, és talán te semmit nem tudsz róla, ne ród fel neki soha

Fájó tud lenni, a szeretet, mégis
a legnagyobb kincs, az életben
Az a dal, ami él szívemben, lelkemben,
mely biztatóneve van: amely így hangzik
legdrágább kincs maga a Szeretet !

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. augusztus 6. – Kedd, Urunk színeváltozása

Abban az időben: Jézus kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment
velük a hegyre imádkozni. Míg imádkozott, arca teljesen átváltozott,
ruhája pedig hófehéren ragyogott. S íme, két férfi beszélgetett vele:
Mózes és Illés.

 

Mikor a nap hosszú volt....

Mikor a nap hosszú volt neked
Nagyon fáradt vagy, csak hunyd le szemed
És én már is ott vagyok veled
Őrzöm álmaid, simítom fáradt kezedet

Hozzá lassan oda bújok, füledbe súgom
Nagyon szeretlek, Téged, szívből jövő
Igaz szeretettel Drága Barátom
Lelkedet, és szívedet, őrzöm én egész éjjel

Teljes lelkemmel körbeveszlek
Álmaidra vigyázok én éberen
Csendben vagyok, csak halkan, és pihegve
Hogy semmi Téged Drága Barátom

Véletlenül fel ne ébresszen
Hogy csodás álmod, nehogy elvesszen
Mit álmodsz most, minden megtörténhet
Csak hinned kell, az álmok valóságában

És Önmagadban, hittel teljesülni fog
Minden összes szép álmod, az életről
A csoda meg fog történni
Ehhez Drága Barátom csak hited kell

Itt vagyok veled, és leszek mindig
És őrizni fogom örökké álmaid
Egy Jó Barátod, ki mindig ott van veled
Akkor is amikor nem is gondolod
Csodaszép álmokat kívánok neked
Jó éjszakát, csodás álmokat.

 Egy lélek állt...Reményik Sándor


Egy lélek állt az Isten közelébe'
S az örök napsugárban reszketett
És fázva félt,
Mert érezte, hogy vonzza már a föld,
És keserűn kelt ajkán a "miért",
Mikor az Isten intett neki: "Készülj!

Valaki ott lenn meg akar születni,
Neked szőtték e színes porhüvelyt:
Pici kezeket, pici lábakat;
És most hiába, le kell szállanod,
Öröktől fogva te vagy kiszemelve,
Hogy e testet betöltsd,
Mint bor a kelyhet, ampolnát a láng.
Menj és ne kérdezz, ennek meg kell lenni!"

S szólt a lélek: "Én nem akarok menni!

 Szeretném,ha szeretnénk egymást

Ha bánatosan száll alá az este,
mert bánatot talált a szívedbe,
és rád teríti sötét fátylát:
Szeretném,ha szeretnénk egymást.

Szeretném a kezed simogatni,
vigasztaló szókat mondogatni,
visszaadni arcod mosolyát:
Szeretném,ha szeretnénk egymást.

Ha életedben minden úgy esett,
hogy utadon kaptál sok sebet,
csillapítanám szíved nagy fájdalmát:
Szeretném,ha szeretnénk egymást.

Elmondanám,hogy egyszer,nagyon régen,
vénült olajfák mohos tövében.

Sorsom nem más mint másképp élni
Hittel szívemben, élni máshogyan
Mint ezer ember teszi, rossz úton járva
Sorsom életem tenni másokért élni :Ez az én életem

Sorsom, élet utam tele fájó sebekkel
Egyszer leírom ha megélem sorsom
Emlékkönyvet írok, címe: Sorsom-életem
Legszebb mit adhatok: Szeretet, jó szót, bátorítást

Sorsom csillogó könnyekben látni tudni
Mitől fájt az éj...minden őszinte mosolyt
Meghallani és benne hinni tudjam
A ma és holnap hitét, ezt őriznem kell

Sorsom mit kaptam egyedül viselni
Minden terhet, mit rám pakolt az élet
Amit már én sem tudok vinni, godolom
Leteszem én nem bírom tovább nem viszem

Könnyes szemekkel, reszkető kézzel
Belső hangomra szívemre figyeltem..szólt nekem
Nyissam ki tágabbra ne zárkózzak magamba
Menned kell, szívemre hallgatok viszem tovább...

Fogadd el amit nyújt az élet !

Fogadd el önmagad, saját érzelmeidet
Gondolataidat engedd őket szabadon szárnyaljanak
Álmaidat azok elvezetnek saját céljiad elérésére
Ne állj meg egy helyben indulj bátran előre

Megtorpanva sohasem jutsz előre, fogadd el
Amit tálcán kínál neked az élet jót két kézzel kapd el
Tetteidet ne becsüld alá ha jó teszel felemelnek
Szavaidat gondold meg mielőtt bármit kimondasz:Bölcs leszel

Hibáidat, jellemedet, önmagadat sorsodat
Fogadd el mindezt magad és az emberek javára fordítsad
Hibáidat kijavíthatod, higgy benne tegyél érte
Sorsod életed hittel szívedben, lelkedben Áldott lesz életed

Fogadd el amit nyújt az élet ne félj :
Félelmeidtől, gyengeségeidtől fogadd el énedet
Félelmeid, gyengeségeid erőssé, bátorrá tesznek
Lelki békéd küzdelmek legyőzésére visznek el

Ne becsüld alá önmagadat sohasem képességeid
Az önbizalmadra figyelnek, tudásod a magabiztosságod
Amely felemel, átölel erőt ad neked minden napra
Hibáztál, fogadd el, már mindent jóvá tettél hittel szívedben

Nézz fel az égre tiszta őszinte szívvel lélekkel
Köszönd meg a Jó istennek életed, kaptál új esélyt
Jegyezd meg fogadd el önmagadat, szeress, higgy
A szeretet így benned lángra lobban szívedeben,lelkedben

Olvasva soraimat jót akarok neked...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Váratlanul jöttél
és lettél nekem
Elveszett ember voltam
Nem gondoltam, hogy Te
Leszel, az egyetlen
AKi megért, elfogad
És őszintén szeret

Te voltál, ki mellém álltál
Ki őriztél, és erőt adtál
Tiszta szíved, lelked
Felém nyújtottad kezed
Biztattál, és biztatsz ma is
Egyetlen szóval
Amit mondasz
Nekem maga a mindennapi kenyér

Te nélküled, az életem
Nem lenne teljes
Csak, ha Veled lehetnék mindig
A legtisztább szívű emberrel
Az élet nem mindig vidám
De Te, mosolyoddal, és emberségeddel
A fénylő napot hoztad el nekem.

13. augusztus 5. – Hétfő

Abban az időben: Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János
haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De
az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak Mikor
kiszállt, már nagy tömeget látott ott. Megesett rajtuk a szíve és
meggyógyította betegeiket. Amint beesteledett, tanítványai odamentek
hozzá, és figyelmeztették: „Sivár ez a hely, és késő már az óra is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.”

Én voltam egykor szent edény.
A fájdalom lakott szivemben
s a boldogok
poétának neveztek engem.

Mostan vagyok koldus, szegény,
mert elveszett, mi az enyém volt.
S a könny, a könny
a nagyvilágra szerteszétfolyt.

Zokognak a föld kerekén,
mindenki sír, mindenki költő,
vak jajgató,
fájdalmát az égig üvöltő.

De legnagyobb jaj az enyém,
ki állok itt e bús özönben,
sírók között
s nincs semmi búm és semmi könnyem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Babits Mihály Éjszaka! Im, itt a tág, a szabad éjszaka, Illatos ege, színes csillaga; mi, szűk szobáknak sápadt gyermeki tegyünk szerelmi vallomást neki - Ó éjszaka! Ó, fényes éjszaka! A föld, ha nyúgalomé s gyönyöré, szelíd szárnyával ő borúl fölé, mint jó szülő, takarva öleli, áldón ragyognak ezer szemei - Ó éjszaka! Ó, szelíd éjszaka!

Napi evangélium

2013. augusztus 4. – Évközi 18. vasárnap

Abban az időben valaki odalépett Jézushoz a tömegből és megszólította: Mester, mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. De ő elutasította: Ember, ki hatalmazott fel rá, hogy bírótok legyek és elosszam örökségeteket? Majd a néphez fordult: Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.
Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek bőséges termést hozott a földje.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. augusztus 4. – Évközi 18. vasárnap

Abban az időben valaki odalépett Jézushoz a tömegből és megszólította:
Mester, mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. De ő
elutasította: Ember, ki hatalmazott fel rá, hogy bírótok legyek és
elosszam örökségeteket? Majd a néphez fordult: Vigyázzatok és óvakodjatok
minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember
élete.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A kegyelem mindnyájatokkal!”  (Zsidókhoz írt levél 13,7-17)
Kegyelemből fakadó erő és vezetés kell mindannak megéléséhez, amit itt olvasunk.

 

 1. Azok a hitben vezetőink, akik életük végéig megmaradtak a hitben, róluk el ne feledkezzünk. 

2. Jézus Krisztus az első, Ő mindenkor ugyanaz, ezért tetszetős idegen és ideig való tanítások ne térítsenek el bennünket! 

3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot.” Példabeszédek könyve 12:17
Szavak áradata vesz körül napról-napra. Mondod, és kapod, hallgatod és kiáltod, magadban tartod, vagy épp pirulva súgod valakinek a fülébe. Egyik könnyű, másik kimondhatatlanul súlyos, egyik gyógyít, másik sebet ejt, egyik épít, míg a másik lerombolja az évezredes várakat. Egyik életet, reményt ad, míg a másik elveszi azt is, amiről nem is sejtetted, hogy a tiéd, és üres kézzel küld a híd alá. 
Mondd, hogyan gazdálkodsz a szavaiddal?

Napi evangélium

2013. augusztus 3. – Szombat

Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról szóló híreket, azt mondta szolgáinak: „Ez Keresztelő János: ő támadt fel a halálból, azért van ilyen csodatevő ereje.” Heródes ugyanis annak idején elfogatta Jánost, bilincsbe verette és börtönbe vetette Heródiás miatt, aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis figyelmeztette: „Nem szabad őt feleségül venned!” Heródes emiatt ki akarta végeztetni Jánost, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt.

 A Magyar Fürdőszövetség 2013-ban is megszervezi a Strandok Éjszakája rendezvényt. Fürdőzzön éjfélig a hazai fürdőkben pénteken! Napközben 35 0C várható, míg este forró hangulat...

 

Együtt jártak ők!

Együtt jártak ők sok éve már,

A fiú s a leány két jó barát.

Hideg tél, meleg nyár, napsugár,

Kint találta őket a kisutcán.

Fogták egymás kezét, beszélgettek sokat,

Súgták egymásnak a csacsi szavakat.

Boldogok voltak, mint még soha más,

Szerették egymást a fiú s a leány.

Egy napon így szolt a leány:

Gyermeket város, egy édes kisbabát!

Megeredt szemében a könny,

De a fiú nem szólt csak elköszönt.

Többé nem jött vissza már,

Nem várta többé a leány.

 Domb tövén, hol nyúl szalad,
s lyukat ás a róka:
nyári fényben, napsütésben
felhőt les Katóka.

Zöld fűszál az ajka közt,
tenyerén az álla...
A vándorló felhő-népet
álmosan csodálja.

Elől úszik Mog király,
kétágú az orra,
feje fölött koronája,
mint a habos torta.

Fut mögötte a bolond
szélesen nevetve -
nagy púpjából szürke kígyó
nyúlik az egekbe.

Törött kordén utazik
egy kopasztott kánya,
s haját tépve Bogyóvére,
a király leánya.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem fedhetem titkom, mert olyan nincs nekem Ha két szemembe nézel, s megfogod a kezem Minden érzésemet, minden rezdülésem látod Mert, hogy érzel engem, s elmúlik az átok… Érzel engem éjjel, és érzel, a nappalban Érzel szürkületben, érzel, ha hajnal van Láthatod a lelkem, minden mozzanatban S én, hogyha rád nézek, alélok kábultan… De jaj, a szenvedély, megsebezhet vadul Mennyit szenvedhetünk, ketten ártatlanul Mennyi könnyünk hullhat, kívül az esőben Mennyi fájdalom gyúlt, gyanútlan lelkünkben Szenvedélyünk árja, kínunk kavalkádja Néha meg is kapjuk, de nagyon sok az ára Isten így teremtett, hogy szenvedjünk is néha Éljünk még előtte, ha elmegyünk a sírba Megéri, higgy nekem, megéri szenvedni Mert ha néha szenvedsz, megtanulsz szeretni Ezért érzel engem, mert szenvedsz, hogy szerethess S én, ha szenvedek is… vágyom, hogy érezhess…
Árvai Attila

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeretném megköszönni mindenkinek a sok szép dolgot amit tőletek kapok.

Köszönöm hogy itt jártál.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsétek azt, amiért munkálkodtatok, hanem teljes jutalmat kapjatok!”

Alpesi rózsa :Reményik Sándor

  

Lapály lakója, elhiszed-e, mondd,
Hogy van, hogy él, hogy csillagszirmot bont,
S futószőnyegként terül nyár felé
A havasokat látogató Isten
Nesztelen léptű lábai elé?!

Lapály lakója, hidd el nekem: láttam
Most harmadéve, izzó arany nyárban,
Szellős, szigorú, büszke magasságban.

Hiába, ingyen nem adódik semmi,
Nagyon magasra kellett érte menni.
A hátizsákom felhorzsolta vállam,
A szeges cipő feltörte a lábam,
A botom eltört, újat kellett vágni,
Lélekzet nélkül sokszor meg-megállni,
Törpefenyő, boróka megakasztott,
Fejem fölött a végtelen virrasztott,
Szomszédságomban villámok cikáztak,
A sziklák - mint én - hol égtek, hol fáztak,
Hullott a lelkem vére-verejtéke, -
De feljutottam - s megérte, megérte!

 

 

Napi evangélium

2013. augusztus 2. – Péntek

Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: „Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?” És csak botránkoztak rajta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felvette nehéz batyuját és elindult az úton hazafelé.Sok -sok teher rongya volt abban a batyuban,meg szárat zsömle darabok,penészes sajt-maradványok és könnyes zsebkendők,amelyek éveken keresztül halmozódtak fel .Aztán hallott egy hívást Fentről .Hívást,hogy van egy kőzösség,van egy gyülekezet,ahol megpihenhet mert régóta várják.

 

Hallotta,hogy ott friss zöldséget és nap érlelte földiepret kaphat,és sosem fogy el a házikenyér.Azt is mondták neki,hogy tiszta ruhát adnak ott a betérő vendégeknek és wellness hétvégére hívják az elfáradtakat a diakónusok családjai.

 

Napi evangélium

2013. augusztus 1. – Csütörtök

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „A mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás.