Szeress, kérlek, nagyon, hadd szerethesselek
Fogd meg a két kezem, hogy érezhesselek
Pillants a lelkembe, hiszen úgy is tudod
Hogy szerelmünkért egy nap, bármimet feladok
Simogass hajaddal, kék szemed lángjával
Hiszen csak ez számít, a lelked mámorával
Mert mosolyod lágy íve, teljesen megvadít
E csúfos árnyvilágból, a fellegekbe repít…
Ezért születtem meg, hogy reám pillants végre
Hogy ráébresszél végre, a szenvedély tüzére
Mert kék szemed tükréből, vörös tűz talált el
Ha nem velem történik, soha nem hinném el
Néhány évünk eltűnt, de most nem érdekel
Mert mindig is vártalak, vágytól égő szívvel
Mindenem felgyújtod, a szívem, de a testem
Lángolok lelkedért, így soha nem éreztem…
Csak egy érintésed, egy lopott lágy mosolyod
Izzó vulkánná tesz és tudom, hogy akarod…
Érzem a lángodat, hogy vágyod szenvedélyem
Hogy parancsolni nem tudsz, szíved szerelmében
Tudom, hogy szenvedünk, ez édes őrületben
De szívem békére lel, kékes két szemedben
Nincs más vágyam tudd meg, csak, hogy szerethessünk
Hogy egymás nélkül többé, soha ne élhessünk…
Árvai Attila© 2013-01-10
Kapcsolódó hírek:
Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad neked.
Előre.
Gyémántod.
Napi Evangélium.