A finom borok és a történelmi látnivalók miatt kihagyhatatlan úti cél Tolna megye székhelye, Szekszárd. A városba jövő héten különösen érdemes lesz ellátogatni, szeptember 20-tól 23-ig rendezik meg a Szekszárdi Szüreti Napokat.

Ha van egy szabad hétvégéd és még sosem jártál az ország egyik legkisebb megyeszékhelyén, akkor vedd az irányt Szekszárd felé. Budapesttől mindössze 145 km-re fekszik a város, az autópályán másfél óra alatt könnyedén odaérhetsz.

Bármely irányból közelíted is meg Szekszárdot, csodás látványt nyújtanak a lankás domboldalak, a települést a Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolja, annak idején a város a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek.

Amit érdemes megnézned

Bár Szekszárdon 33 ezer ember él, a központ nem olyan nagy, bejárhatod gyalog. Indulj el a város szívéből, a Béla térről – az itt álló római katolikus templom Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. A téren találod a Vármegyeházát is, amelynek udvarában megnézheted az I. Béla király által alapított monostor romjait, amely köré vár épült.

A térről felfelé haladva, a Séd patak szomszédságában találod Babits Mihály szülőházát. A ma már múzeumként üzemelő kis lak számtalan kincset őriz a költő életéből, érdemes rá szánni egy-két órát. Közvetlen szomszédságában áll az Irodalom Háza is, a Mészöly Miklós Múzeum. Ha szeretnéd látni az óvárosi részt, indulj el felfelé az emlékháztól. A kis zegzugos utcáknak varázslatos hangulata van.

Ha egy kis kikapcsolódásra vágysz, indulj el a Béla térről lefelé a macskaköves sétálóutcán, melynek végén a Garay teret, majd az Augusz ház épületét találod. Itt élvezte báró Augusz Antal vendégszeretetét Liszt Ferenc, aki négy alkalommal is ellátogatott Szekszárdra. Az épületben egyébként 1973 óta működik a Liszt Ferenc Zeneiskola.

A Garay tér egyik meghatározó épülete a Német Színház, mely hazánk egyetlen német nyelvű színháza. Ha továbbsétálsz, megláthatod a Művészetek Házát, ahol még ma is színvonalas zenei élet működik. Az épület mellett van a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, amit 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános alapított – itt számos állandó és időszakos kiállítást nézhetsz meg.

Innen már nincs messze a Prométheusz-park sem, ahol Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása áll. Az eredeti Prométheusz-szobor Antwerpenben található, a szekszárdi, két keselyűvel kiegészülve, annak tökéletes másolata.

Ha szeretnél rálátni az egész városra, akkor érdemes elgyalogolnod a Kilátóhóz – az 1983-ban felállított, Szekszárd jelképeiből felépített kompozícióból csodás kilátás nyílik a gondosan művelt szőlőterületekre és a hosszan elnyúló kisvárosra.

A szekszárdi bor páratlan

A Szekszárdi Borvidék 1925 hektáron fekszik, hazánk egyik legősibb bortermelő területe. 1987. október 30-án a Nemzetközi Bíráló Bizottságtól a város megkapta „A szőlő és a bor városa" kitüntető címet. A borvidék területének 70 százalékán kék, 30 százalékán pedig fehér szőlőt termelnek, jellegzetes borfajtája a bikavér, de a kadarka, a cabernet, a merlot és a kékfrankos is közkedvelt.

Szekszárdi Szüreti Napok

Minden évben megrendezik a város legnívósabb fesztiválját, a Szekszárdi Szüreti Napokat, melyet idén szeptember 20-23-ig szerveznek. Ilyenkor a fesztivál területére költözik a környék összes bortermelője, és hajnalig tart a finom nedűk kóstolgatása. De lesz borszeminárium, szüreti felvonulás, szüret szépe választás és számos koncert is, fellép például az Edda, Tóth Gabi és a Quimby is.

A név eredete

Szekszárd nevének eredete hosszú évekig foglalkoztatta az embereket. Az, hogy miért és ki nevezte el így ezt a várost, pontosan még ma sem tudni, de a Turóczy krónikára való hivatkozás tűnik a leghitelesebbnek. E szerint ugyanis a név I. Béla királyra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt. Az a magyarázat is él a köztudatban, miszerint a város neve hegyek, folyók szegletébe zárt helyre utal. Bárhogy is legyen, az biztos, hogy már 1015-ben Szekszárd néven szerepelt Szent István, a pécsváradi apátságot alapító levelében, igaz, akkor még régi írásmód szerint.

A város története I. Béla királyhoz kötődik, aki 1061-ben Bencés apátságot alapított Szekszárdon. Az évszázadok során több uralkodó is megfordult ezen a helyen, köztük Szent László is, aki a város védőszentje. A 15. században Szekszárd mezőváros volt, évente öt híres vásárt is tartottak itt, ahova az egész országból érkeztek a kereskedők.

Forrás:Mai lap