Mindennapok .

Mindennapok . hírei

Virágvasárnap húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.

1 éve | Szántó Imréné Mária | 1 hozzászólás

Virágvasárnap.. A szamáron belovagoló Jézust királynak kijáró hódolattal fogadták hívei, és virágot, pálmaágat hintettek lába elé - az ókori Keleten ugyanis a datolyapálma megkülönböztetett tiszteletnek örvendett, tápláló gyümölcse miatt a fák királynőjének tekintették. Innen származik az ünnep latin neve, a Dominica palmarum, vagyis "pálmavasárnap", valamint a virágvasárnapi szokások legszebbike, a pálmaszentelés, amit azokon a tájakon, ahol a pálma nem honos, korán bimbózó ágakkal, így mifelénk barkával helyettesítenek. A pap ennek a megszentelt barkának a hamujával rajzolja a következő év hamvazószerdáján az élet mulandóságára figyelmeztető keresztet a hívek homlokára, mondván: "Emlékezz, ember, porból lettél és porrá leszel!"
Virágvasárnap Friss illattal árad új tavasz varázsa, integetnek virágzó fák, feslő barka ága. Ünneplő tömeg a Mestert várva várja, szamárcsikón érkezik a remény Messiása. Fogadja Őt a nép örömujjongással, benne megmentőjét, a hős szabadítót látja. Köszönti virággal, letört barkaággal, elé ruháit szórva, és Hozsannát kiáltva. De félreértést rejt az ünnepi lárma, nem ismeri fel Jézust, mint égi Messiása. Az ÚR elfogadja: ez ünnep Királya, ám szemébe könnyeket csal a bús jövő árnya. A ma embere, ó, Uram, bár jól látna, ismerné fel benned, Te vagy mindenek Királya! Hogy a szeretetnek fennkölt rajongása többé soha ne hulljon sötét, fekete gyászba. Bár gonosz indulat szögezett a fára, a keresztedről mégis árad irgalmad árja. Szeretettel ölel fájdalma s drámája, értünk, bűneink miatt drága véred hullása. Schvalm Rózsa ..