Vajon merre látlak, ó varázsos boldogság?
Oly hosszú ideig vártam, hogy megtalálj!
Most, hogy elbujdostál, bizony eléd megyek!
Semmire nem vágyom, csak, hogy boldog legyek
Egykoron az voltam, ó mennyire boldog!
Az angyaloknál jártam, addig, amíg tartott
Ejh!… hogy ölelkeztünk, s még többet nevettünk
A szerelem házába, belépőket vettünk…
Elmúl egy nap minden, ahogy ez is elmúlt
Nem kísért többé meg, a délibábos régmúlt
Utam nem arra visz, merre akkor jártam
Most Istenem mutatja, merre vigyen lábam
Vajon merre menjek, hogy utam megtaláljam?
Hogy Rád találjak végre, édes boldogságban?
Merre vigyen szívem, ahol majd vársz reám?
Olyan boldog lennék, ha két szemed láthatnám
Gyere el most kérlek, már annyira várlak!
Szívem hercegnője, ékköve a nyárnak!
Mindent odaadnék, csak élhetnénk a mának!
Kinyíló szerelmünk, zengő tavaszának!
Hol vagy már szerelmem? Hiszen szólítalak!
Tudom, hogy jól tudod, már ezerszer hívtalak!
Jól tudom, hogy hallod, mikor kiáltalak
Azt is, ha szenvedek, ha elragad a bánat…
Most már nem harcolok, csak csendesülve várlak
Sokszor csak mosolygok, ha gondolatban látlak
Tudom, hogy eljössz majd, hogy Te is engem álmodsz
Nincs létező semmi,… mit ettől jobban várok…
Árvai Attila© 2012-10-25
Kapcsolódó hírek:
KÖSZÖNET MINDENÉRT!
Áldott Karácsonyi ünnepeket. Kívánok Szebenyi Judit versével.
Örülj a mának!
Wass Albert: Igazgyöngyök.