Mindennapok .

Szenvedélyek árja

9 éve | [Törölt felhasználó] | 1 hozzászólás

Míg szívemben pislákol Szerelmünknek fénye Lelkemben úgy tombol Csókod mézes íze… Felhevít most tested Minden porcikája Elevenen égek Szíved zegzugába Égek benned, élek! E csodás égi dalban, Minden rezzenésed Bennem él, gyúl, halkan Tüzes szenvedéllyel Nézem a szemedet Szétvet a szerelem Szorítom kezedet Vulkánom gyúlt benned Te édes égi mátka Nincs ember e földön Ki ennek ellenállna Jöjj, és égj meg velem! Hamvadjunk e lázban Csókolj eszméletlen Kint és bent a házban! Belehalok érted, Édes szűzi angyal! Mennyekre elérlek!… Hogy nem bírok magammal Gyere, gyere hozzám! Drága jó szerelmem Nincs párod a földön Áldom, hogy születtem Tarts meg mostan engem Míg benned boldoggá lesz Az erő, mi előtört Mennyé, s pokollá tesz… Most megízlelem tested Minden pillanatát Már érezni akarom Titkod szép illatát!… Megrészegít édes kelyhed Ringó vadvirága Csillapítja vad szomjamat Kebled hullámzása Átúszunk az időn, Mint két szabad sas madár Repülünk a csúcsra Hisz szívünk is arra vár… Elértük a mámort Most a menny is megtalál Kevés a világ is Hogy elmondjam mit adtál… Rezzenek, és remegsz Szemed vad tajtékát Úgy veti forrón rám Égető parázsát… Ebben égek porrá Hamvadok boldogan Minden zsigeremben Érezlek kigyúltan… …Aztán elül lassan A szenvedélyek árja Nézlek, nézed szemem… Szerelmünk vad álma… Sírunk egymás lelkén S ajkunk szól imára …Hálát adunk halkan… …Hogy jöttünk e világra… Árvai Attila© 2012-04-09

Címkék: szántónémária.