Szentelj meg engem és a vizeket Üdvözítő

A víz a bibliai gondolkodásban az egész világot megjeleníti. A víz, mint a „Prima materia” a világ alapeleme, vagyis az anyagi lét, az élet természetes szimbóluma, mert nélküle nincs élet.

A Teremtés könyvében azt olvassuk, hogy azzal kezdődik maga a teremtés, hogy a szárazföldet a Teremtő megszabadítja a vizektől. Isten Lelkének a győzelme a vizek fölött, a nemlétezés, a káosz fölött. A teremtés a vizek átalakítását jelképezi kozmosszá. Így érthető, hogy a vizek megáldása, megszentelése nem csupán erre a néhány literre korlátozódik, hanem kozmikus jelentőséggel bír.

Isten megteremtette, megáldotta, és táplálékként, életként a Vele való közösség eszközeként adta nekünk a világot. A vizek megszentelése ilyen értelemben nem más, mint az anyagi világ megváltása, visszatérítése eredeti, alapvető céljához.

Amikor Krisztus feljön a Jordánból, a vízből, a Szentlélek megjelenése és az Atya szózata által lesz nyilvánvalóvá a világ alapjaként megnyilvánuló Isteni szeretet. Amikor mi megszenteltük a vizeket, a Szentlélek leszállván ismét azzá teszi a vizet, amivé Isten rendelése szerint lennie kell: Önmagával való közösség eszközévé… A világ, az élet itt ismét hirdeti: A világ, az élet alapja a SZERETET, az Isteni szeretet…

Megáldani, megszentelni valamit, annyit jelent, minthogy hálát adni. Hálát adni az életért, a világért. Ebben a hálaadásban ismeri fel az ember a Jóistentől kapott dolgok igazi természetét. Akkor ugyanis, amikor a dolgokat fölajánljuk Istennek, akkor tulajdonképpen megáldjuk és megszenteljük azokat.

„Nagy vagy te mi Urunk és fölségesek a te műveid és nincsen szó, mely elégséges volna a te csodatételeid magasztalására! Mert, te saját akaratod szerint, a nemlétből létrehoztál mindent és hatalmaddal fenntartod teremtményeidet és gondviseléseddel kormányozod a világot… eljöttél és megváltottál minket. Mi megvalljuk a te végtelen kegyelmedet, hirdetjük irgalmadat és nem titkoljuk el jótéteményeidet.”
A világ itt újra úgy nyilvánul meg, ahogy Krisztus bemutatta: Isten embernek szóló ajándékaként, a Vele való közösség eszközeként.

A Krisztusba való hit számunkra az a hit, az a bizonyosság, hogy minden létező egyetlen igazi célja és értelme Krisztus.
Ebben a hitben pedig az egész világ az Ő jelenlétének szentsége, a Benne való élet eszköze.

Megáldottuk, megszenteltük a vizeket, hogy újra hirdesse mindenkinek, a velünk lévő Isten szeretetét. Ezzel szenteljük meg majd házainkat, közintézményeinket, hogy azok is hirdessék az ajándékozó Isten szeretetét!!!

Biró István.