Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június
23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek a
legpogányabb ünnepnek tartják, pedig Keresztelő János egyházi napjához
és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik.
Szent Iván hava
(Nyárelő, Napisten hava) Junónak, a Holdistennőnek a hónapja, aki a
házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás
istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel
ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában
kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.
Június
21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél
fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei
szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A
természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi
tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel
vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket
igyekeztek minél messzebb űzni.
A sötétség és az ahhoz
kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára
is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység
elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe
szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus
karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok
emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.
Az év leghosszabb napja,
a föld bősége, szépsége, ereje teljében. Csúcspont. Ettől kezdve
rövidülnek a napok, míg Yule napján újra meg nem fordul a Nap járása.
E nap alkonyán megnyílnak a világok közti kapuk, és a tündérnép átjön a mi világunkba.
Keresztelő Szent Jánost ünnepeljük!!!
Mivel
a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme,
ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává
tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered,
illetve a János névnek a szláv formájából.
Európa szerte –
különösen az északi és a szláv népek – gyakorolták Szent Iván
varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással,
gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a
termékenységgel voltak szoros kapcsolatban.
Nem volt ez
másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a
világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a
szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A
nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az V. században
vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a
hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári
napfordulóhoz kapcsolódtak.
Kapcsolódó hírek:
A Föld Napja története .
Hulló levélen az ősz üzen, borongós vasárnap nélküled.
ÁLDOTT VIRÁGVASÁRNAPOT KÍVÁNOK MINDEN KEDVES JÓ AKARATÚ EMBERNEK. MÁRIA.
Mi a csoda? Léria Dipán.