2015. április 14. – Kedd

Abban az időben: Nikodémus éjnek idején felkereste Jézust, aki így szólt hozzá: „Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam neked: újjá kell születnetek! A szél ott fúj, ahol akar: hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született.” Erre Nikodémus megkérdezte: „Hogyan lehetséges ez?” Jézus így válaszolt neki: „Te Izrael népének tanítója vagy, és nem érted ezeket? Bizony, bizony, mondom neked, hogy arról beszélünk, amit tudunk; és arról tanúskodunk, amit látunk. De a mi tanúságtételünket nem fogadjátok el. Ha földi dolgokról beszélek nektek és azt sem hiszitek el, hogyan fogjátok elhinni, ha mennyei dolgokról beszélek majd nektek? Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia. És amint Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják felmagasztalni az Emberfiát is, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.”

Jn 3,7-15

Elmélkedés:

A Nikodémussal folytatott párbeszéd második részét olvassuk a mai evangéliumban, amelyben a lelki újjászületés módjáról érdeklődik Jézus beszélgetőtársa. Ekkor Jézus egy megdöbbentő kijelentést, illetve kérdést tesz fel Nikodémusnak: „Te Izrael népének tanítója vagy, és nem érted ezeket?” (Jn 3,10). Nem megsérteni akarja őt, hiszen elismeri tanítói tehetségét, hanem szembesíteni önmagával. Az önmagunkkal való kritikus és őszinte szembenézés nélkül nincs lelki újjászületés. Ennek során be kell látnunk, hogy a széleskörű vallási ismeretek még nem jelentenek igaz hitet és nem feltétlenül ösztönöznek jócselekedetekre. A vallási kérdésekben való jártasság vagy a hitigazságok ismerete nem elegendő. Nikodémus számára sem volt elég és számomra sem elegendő.
Nekem is szükségem van az újjászületésre, a kegyelemben való megújulásra, a Szentlélekben való újjászületésre. Isten újra és újra lehetőséget ad erre, mégpedig a bűnbocsánat szentsége által. A keresztség és a bérmálás szintén a lelki újjászületés szentségei, de ezekben csak egyetlen alkalommal részesedhetünk. A bűnbocsánat kapuja viszont ismételten nyitva áll előttünk, amely által szembenézhetünk múltunkkal, bűneinkkel és találkozhatunk az irgalmas Istennel, aki a lelki megújulás ajándékozója. Elfogadom-e Isten kegyelmét, amely által újjászülethetek?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Jézusom, miután leszálltál az alvilágra is, fölmentél az égbe. Úgy betöltötted az egész Világmindenséget. minden irányban, hogy ezentúl – boldogságunkra – lehetetlen már kilépnünk Belőled. Amen.
Teilhard De Chardin