2014. április 9. – Szerda

Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta nekik:
„Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim:
megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket.”
Ők erre tiltakoztak: „Ábrahám leszármazottjai vagyunk, és soha senkinek
sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: Szabadok lesztek?”
Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek: mindaz, aki bűnt
cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga nem marad mindig ura házában, de a
fiú ott marad mindvégig. Ha viszont (Isten) Fia szabaddá tesz titeket,
akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, mégis
az életemre törtök, mert tanításom nem fog rajtatok. Én azt hirdetem
nektek, amit Atyámnál láttam; ti ellenben azt teszitek, amit a ti
atyátoktól hallottatok.” Erre közbevágtak a zsidók: „A mi atyánk Ábrahám!”
Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, tegyétek is azt, amit
Ábrahám tett! De ti az életemre törtök, bár azt az igazságot hirdetem,
amit Istentől hallottam. Ábrahám ilyet nem tett. Ti azt teszitek, amit
atyáitok tettek!” Ők azonban tovább erősködtek: „Mi nem vagyunk
törvénytelen gyermekek, csak egy atyánk van: az Isten.” Jézus azonban
megállapította: „Ha Isten volna atyátok, szeretnétek engem, mert én
Istentől vagyok, és tőle jöttem. Nem a magam nevében jöttem, hanem az
Isten küldött engem.” Jn 8,31-42
Jn 8,31-42

Elmélkedés:

A zsidók vallási és nemzeti öntudatból az Ábrahámtól való származásukra
hivatkoznak, de Jézus arra irányítja figyelmüket, hogy a választott nép és
Isten közötti kapcsolat sem csupán e vérségi köteléken nyugszik, hanem
azon a lelki háttéren, amelyet a szövetségkötés jelképez.
Az Egyház, az újszövetség népe Krisztust követi. Az ő megváltó halála
törli el a bűnt és tesz bennünket Isten gyermekeivé. Tehát nem vérségi
kapcsolatról van szó, amikor Istennel való viszonyunk alapjait keressük,
hiszen e lelki kapcsolatot Krisztus biztosítja, akiben megtaláljuk az
igazságot.
Mivel az evangéliumban szó esik az „igazságról,” fontos tisztázni, hogy
János apostol teológiájában kulcsfontosságú az igazság fogalma, amely
elsősorban nem magát Istent jelöli, hanem Isten kinyilatkoztatott Igéjét,
Jézus Krisztust. Jézus egyrészt hirdeti az embereknek azt az igazságot,
amelyet az Atyától hallott, s amelynek közvetítése az emberek felé
küldetésének eleme, másrészt, ő maga az igazság. János szerint éppen abban
rejlik az ószövetség és az újszövetség különbsége, hogy az előbbi a mózesi
törvényt közvetítette az embereknek, az utóbbi pedig a kegyelmet és az
igazságot Krisztusban és Krisztus által. Jézus azért nevezte magát
igazságnak, mert a kinyilatkoztatás teljességét hordja magában. Általa, a
teljes igazság által ismerhetjük meg az Atyát és azt az utat, amely az
Atyához vezet.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nekem te vagy az Uram, akinek akaratát a sajátoménál jobban szeretem!
Mivel nem tudok állandóan szavakkal imádkozni; ha valaha is imádkoztam
igazi odaadással, most halld meg kiáltásomat! Fogadd kegyesen a téged
kérlelő odaadást, mint végtelen kiáltást; s hogy szavaim még méltóbbak
legyenek a meghallgatásra, adj imádságomnak erőt és állhatatosságot!
Evangelium minden nap.