A húsvéti ünnepekre Jézus fölment Jeruzsálembe. Volt Jeruzsálemben az úgynevezett Juh-kapu mellett egy fürdő, amelyet héberül Beteszdának neveztek. Öt oszlopcsarnoka volt, ahol nagyon sok beteg feküdt: vakok, sánták és bénák. Volt ott egy harmincnyolc éve beteg ember is. Jézus látta, ahogy ott feküdt, és megtudta, hogy már régóta beteg. Megszólította: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg azt felelte: „Uram! Nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, amikor mozgásba jön a víz. Mire én odaérek, már más lép be előttem.” Jézus erre azt mondta neki: „Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!” Az ember azonnal meggyógyult. Fölvette ágyát, és járni kezdett. Aznap éppen szombat volt. A zsidók ezért rászóltak a meggyógyított emberre: „Szombat van; nem szabad az ágyadat vinned.” Ő azonban így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított, azt mondta nekem: Vedd ágyadat, és járj!” Megkérdezték tőle: „Kicsoda az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd ágyadat, és járj?” A meggyógyult ember azonban nem tudta, hogy ki volt az. Jézus ugyanis továbbment, amikor tömeg verődött össze a helyszínen. Később Jézus a templomban találkozott a meggyógyított emberrel, és ezt mondta neki: „Látod, most meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, hogy valami nagyobb bajod ne essék!” Az ember elment, és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók üldözték Jézust, mert mindezt szombaton cselekedte.

Jézus csodás gyógyításainak többségénél a betegek keresik fel őt és kérik segítségét. Abban a hitben és reményben fordulnak hozzá a gyógyulni vágyók, hogy részesedhetnek az irgalmas Isten segítségében s meg is kapják ezt. A mai evangéliumban Jézus fordul oda a beteghez, ő kínálja fel számára a gyógyulás lehetőségét. A beteg az „irgalmasság házában” nem kapott irgalmat egyetlen embertől sem évtizedeken keresztül, most viszont rátalál az isteni irgalom.
A történet egyik mondanivalója az lehet, hogy Isten felkínálja nekünk is a gyógyulás lehetőségét. Ennek kapcsán felteszem magamnak a kérdést: Szeretnék-e meggyógyulni? Szeretném-e, hogy bűneimet eltörölve meggyógyítson? Mit válaszolok, amikor engem kérdez, hogy meg akarok-e gyógyulni?
Az evangéliumban szereplő bénához hasonlóan napjainkban is sok beteg van, akik azt mondják, hogy „nincs emberük,” aki segítene nekik. Magukra vannak hagyatva, senki nem törődik velük. A másik oldalon pedig mi állunk, akik talán azt mondjuk, hogy nincs betegünk, nem ismerünk senkit, akinek segíteni tudnánk. A nagyböjthöz hozzátartozik az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása. Keressünk magunknak tehát beteget vagy más rászorulót! Keressünk magunknak olyan személyt, akinek segíteni tudunk! Keressek olyan embert, akinek én lehetek az embere. Elsősorban ne a részvét vagy szánalom indítson a segítésben, hanem az, hogy mindenkiben Jézusnak szolgálok.
© Horváth István Sándor

Mindenható Isten, aki alkottad a mennyet és a földet, aki annyi jót adtál az embereknek, adj nekem kegyelmedben igaz hitet és jóakaratot, bölcsességet, okosságot és erőt, hogy ellen tudjak állni az ördögöknek, kerülni tudjam a rosszat, és tehessem a te akaratodat.