A hét első napján (Húsvétvasárnap), kora reggel, Mária Magdolna elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!” Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt.

Szent János evangéliumát olvasva feltűnik, hogy látásmódja mennyire eltér a másik három evangélistához képest. Ő nem a konkrét eseményeket tartja fontosnak, hanem a háttérből előtűnő isteni szándékra vagy a felébredő emberi hitre figyel. Amíg Máté, Márk és Lukács sokszor egészen részletesen leírják egy-egy csoda körülményeit, addig János inkább Jézus belső indítékait és az emberek jellemét mutatja be. Azt igyekszik megválaszolni, hogy mi indítja az Urat a csodatettekre, s mi motiválja az embereket, hogy Jézushoz menjenek, illetve hogyan változtatja meg őket a találkozás vagy a csodában való részesedés. János evangélista tehát a földi dolgokat szemlélve megsejti a mennyei valóságokat, az egyszerű szavak mögött az isteni igazságot, s ezt akarja nekünk átadni evangéliumában.
A jánosi látásmód titkát tárja fel az ő mai ünnepén olvasott evangéliumi részlet, amely arról szól, hogy húsvétvasárnap hajnalban az asszonyok hírt visznek az apostoloknak Jézus üres sírjáról. Ennek hallatán Péter és János a sírhoz sietnek. Ott mindketten ugyanazt látják, de csak egyikük, János hisz, legalábbis a szövegben így szerepel. Néha mi is Péterrel együtt nézzük a jeleket, de mégsem értjük meg azok üzenetét. Péterhez hasonlóan nekünk is szükségünk van a Feltámadottal való találkozásra, hogy eljussunk a hitre. Pedig milyen jó volna néha csak a jelek alapján Jánossal együtt megérteni a dolgokat és hinni.
© Horváth István Sándor

Segíts engem, Uram, hogy mindenről lemondjak, ami nem kizárólag Isten tiszteletére és dicsőségére szolgál, és azt a te szeretetedért tegyem, ó, Jézus, akinek ebben az életben nem volt más élvezeted, és nem is akartál más örömet, csak azt, hogy megtedd Atyád akaratát. Ez volt életed és táplálékod. Ó, Uram, add, hogy tiszta és tökéletes szeretettel, az öröm, az élvezet, a vigasztalás és a dicséret érdeke nélkül szolgáljalak téged!
Keresztes Szent János