Miután Keresztelő Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az (Isten országáról szóló) evangéliumot: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.” Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András, akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a tengerbe. Jézus megszólította őket: „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket.” Azok rögtön otthagyták hálóikat, és követték őt. Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hálóikat rendezgették a bárkában. Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat, Zebedeust a halászlegényekkel együtt a bárkában, és követték őt. Mk 1,14-20

Elmélkedés:

Jézus azzal kezdi meg nyilvános működését, hogy közösséget hoz létre, tanítványokat gyűjt maga köré. Egyáltalán nem korai ez még, hiszen ahol elhangzik az ő tanítása ott nyomban közösség kezd formálódni, amelynek középpontjában természetesen az ő személye áll. Két testvérpárt hív meg először, Pétert és Andrást, valamint Jakabot és János. A meghívás kissé furcsának tűnhetett a megszólítottak számára, akik aligha értették teljesen, hogy mire is hívja őket a vándortanító, amikor emberhalászatról beszél. A halászathoz értettek, ez volt a mesterségük, ezzel a munkával biztosították családjuk megélhetését. Minden nap ezzel foglalkoztak, tehát jól ismerhették mesterségük fogásait. De mit jelenthet az emberhalászat? Ezt is hálóval kell végezni? Ehhez is kell egy jó bárka?
Nem tudhatták, hogy mit jelent az emberhalászat, mégis olyan erővel ragadja meg őket Jézus hívása, hogy nem ellenkeznek, hanem azonnal indulnak. Indulásuknál fontos az elhagyás, mindannak hátrahagyása, ami korábbi életüket jelentette. Mert akit az emberhalászatra hívnak, s arra vállalkozik, annak mindent el kell hagynia, s így kell Jézushoz csatlakoznia. A kiválasztottakat új mesterségükre Jézus tanítja meg. Ennek lényege az örömhír továbbadása, tanúságtétel mindarról, amit Jézustól hallottak, s mellette tanítványként átéltek. Az emberhalászat azt jelentette az apostolok számára, hogy tanúságtételükkel hitet ébresztenek az emberekben.
Elérkezett az idő, hogy mi keresztények abbahagyjuk régi életünk „hálóinak mosását,” és vállalkozzunk egy új életformára, az emberhalászatra. Mindannyiunkat erre hív az Úr.
© Horváth István Sándor