Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok."
(1 Péter 5:7)
Gondjai mindenkinek vannak, de súlyúk nemcsak a nagyságuktól függ. Mire is gondolok? Ez a történet megvilágítja: A
fura kis emberke a kurzus első perceiben leült egy pohár vízzel a
kezében és azt kérte, tippeljék meg a víz súlyát. Mondtak mindenféle
számokat ötven grammtól kétszáz grammig, de nem nagyon jutottak dűlőre. Ő
azonban kifejtette a súlya teljesen relatív, hiszen attól függ hány
percig tartjuk a kezünkben. Ha egy perc telik el még könnyű a pohár, ha
tíz, akkor már egyre nehezebbé válik, fél óra után pedig fájnak és
remegnek a kezünk izmai, és alig várjuk, hogy letehessük. Emberünk a
vizet a problémáinkhoz hasonlította, amelyeket hordozunk magunkkal és a
súlyuk az évek során egyre nagyobbra nő stresszt és szomorúságot okozva
ezzel. A kis tanítás lényege tehát az: hogy minden dolgot, amely
feszültséget okoz a lelkünkben, el kell engedni, a múltban történt
sérelmeket el kell felejteni, hiszen az évek során problémákat
okozhatnak mind lelki, mind testi szinten.
Testvér! Kicsinek
tűnő terhek alatt is megszakadhatsz, ha sokáig nyomják válladat! Tedd le
hát az Úr elé, és ne vedd vissza többé! Ez minden gondra, nyomorúságra
egyaránt vonatkozik. Nézz magadba: most éppen mit tehetnél le, hogy
könnyebb legyen az életed?
(Katona Béla
Kapcsolódó hírek:
Életmentő ölelés (igaz történet)
A kulcsok hatalma.
A tej csodát művel a memóriánkkal
SZÁZ SZÁZALÉK