Kinyílott a lelkem, mint a tubarózsa
Egy titkos világra, egy szépséges ajtóra
Itt volt velem mindig, e boldogságos ajtó
Csak eddig zárva volt, homályos, hanyatló
Sok kő zuhant most le, szívemnek tájáról
Én magam sem tudtam, lelkem bánatáról
Most, hogy felszabadult, a szívem ébredése
Lángot lehelt körbe, a világ peremére
Édes érintések, és temérdek csók özön
Vágyak szenvedélye, mi túl van minden ködön
Éhes tekintetek, és igéző mosolyok
Kéjes, bűnös világ, itt el nem hervadhatok…
Családok esnek szét, dőlnek mind dugába
Nő és a férfi is, zokog bánatába
Mit évek alatt hoztak, mindent elvesztenek
Egész életeket, egy lapra feltesznek
Hol egykor szerelem volt, most ádáz gyűlölet dúl
A szívek megfeszülnek, a lélek is megvadul
Bár mindennek vége lett, sorsok kettéválnak
Most mégis hálás vagyok, e sokszínű világnakTiltakoztam nemrég, még a sorsom ellen
De most már jól látom, szívem merre menjen
Isten elém tárta, hogy nincsen semmi veszve
Nem halt meg a lelkem, s el sincsen temetve
Így most vidám vagyok, semmin nem aggódom
Messze szaladt tőlem, régebbi bánatom
Olyan sok pillantás, annyi titkos mosoly
Szerelmet hordoznak, a lélek mélyén honol.
Annyira felgyorsult az elrohanó idő
Igyekszem megélni, kitartás és erő
Élek, látok érzek, minden pillanatban!
Létezhetek végre, ez izgalmas világban!…
Árvai Attila© 2012-08-05
Kapcsolódó hírek:
Csendes Percek - áhítat.
Ártatlan szerelem.
Ősz apánk.
Napi Evangélium.