A karácsony a keresztényeknél Jézus születésének emlékére ült ünnep. A XX. században világszerte a szeretet családi ünnepe.
Az ünnepet a IV. században ülték meg először. Jézus születését többféle dátumhoz kötötték, de a december 25-e volt a keresztények által legjobban elfogadott dátum. Ezzel a nappal szerették volna az addigi pogány ünnepet kiszorítani. A régi rómaiak december 17-25 között tartották a téli napfordulós ünnepüket. A téli napforduló az újjászületés ünnepe volt, innentől várták a meleg időszak eljövetelét.
Jézus születésének története mindenki előtt ismert a Bibliából. Máriát a várandós asszonyt senki se fogadta be a házába, szegényes körülmények közt egy istállóban szülte meg gyermekét, aki a próféták által megjövendőlt Messiás volt, aki megváltja a bűntől az emberiséget. A történet szerint a háromkirályok (napkeleti bölcsek) egy fényes csillagot követve mentek Jézushoz, hogy ajándékokkal köszöntsék.December 24-e se maradt ki a hagyományokból. Szokássá vált az emberek és állatok megújító mosakodása, az ünnepi vacsora, az éjféli misén való részvétel, a karácsonyfa állítás, az ajándékozás.
Sok  hiedelem fűződik az éjféli miséhez, amely a néphitben átmeneti időszak, az év fordulója. Ilyenkor kinyílik a menny, látni az angyalokat, meg lehet érteni az állatok beszédét.
Egyik legelterjedtebb népszokás a Jézus születése körüli eseményeket megjelenítő betlehemezés. Pásztoroknak öltözve házról házra járva mesélik el Jézus születésének történetét, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. A háziak ezután megvendégelik őket.
A karácsony a XX. században került a családi ünnepének középpontjába. Ettől kezdve állítanak karácsonyfát. December 25-e bensőséges családi ünneppé vált, akkor senki se dolgozhatott. Még az ételt is előtte nap készítették el.
December 26-a, Szent István, az első keresztény vértanú napja, ehhez a naphoz kapcsolódik a regölés szokása.
A római katolikusok három misével ünneplik a karácsonyt. Az éjféli mise (24-én éjfélkor) Jézüs születésének örömteli hirüladása, a hajnali  mise (25-én hajnalban), a pásztorok miséje, annak emlékére, hogy a pásztorok látogatták meg először Jézust, és az ünnepi mise (25-én délelőtt) amely az Ige megtestesülésére emlékezik.

Karácsonyestére feldíszített fenyőfa. A keresztény kultúrában a családok karácsonyi ünneplésének elengedhetetlen tartozéka az ajándékokkal együtt.
Eredete a XVII. századra tehető, amikor is almával aranydíszekkel, gyertyával feldíszített fenyőfáról van adatunk.
A XIX. században került a fára a hagyományos magyar édesipari termék, a szaloncukor, amely nem más mint színes selyem vagy sztaniolpapírba csomagolt csokoládéval bevont cukorka.