Mindennapok .

Mindennapok . hírei

Karácsony.Az ünnep rendje eredete.

December 1-én fellobbantak az első gyertyalángok és megkezdődött az adventi időszak, amely egészen karácsony előtti vasárnapig tart.Az adventi ünnepkör nem Rómából származik, hanem keletről, a keresztény központjából. Onnan terjedt el a Római Birodalom nyugati területein, ahol nagyon sok, nem római lakos élt a 4. század folyamán. A karácsony előtti készülődés szokásának az eredete Kappadókiából, a mai Törökország belsejéből származik, ahonnan a kappadókiai származású Auxentius révén elkerült nyugatra is. Az ősi, keleti rítust ez az ember elvitte nyugatra, miután 355-ben megválasztották Milánó püspökévé. Akkortájt az advent három hetes előkészület volt a vízkereszti keresztelésre. Amikor az 5. században Jézus születését áthelyezték december 25-re, Mithrász születésnapjára, akkor az adventi készülődés ideje hathétre nyúlt: Szent Márton napjától december 24-ig tartott. Ugyanebben az évszázadban Szent Simplicius pápa rendeletet hozott, hogy az advent legyen négy hetes és az egyházi év kezdetéhez legközelebb eső vasárnaptól december 24-ig tartson.

Hagyományos készülődés

November 30-hoz legközelebb eső vasárnap az advent kezdete, ekkor régen a legtöbb otthonban megterítették az Úr asztalát. A többi napokon Krisztus jövetelére készülünk. Az advent latin eredetű szó, megérkezést, eljövetelt jelent. Régen az advent kezdetét éjféli harangszóval jelezték. A középkorban a karácsony előtti négy adventi vasárnap a következő jelentéssel bírt: első a megtestesülés, második a kegyelem, harmadik a halál, negyedik az ítélet, ekkor a négy alkalommal találkozunk Krisztussal, akinek eljövetelére minden hívőnek készülni kell. Advent idején régen böjtöltek, korábban heti három, majd kettő hústalan napot tartottak. Szerdán és pénteken a legtöbben tartózkodtak a túlzott ételfogyasztástól, de volt olyan vidék, ahol szombaton is böjtöltek. Ilyenkor nem volt szabad hangoskodni és mulatozni, egyes magyar vidékeken a kocsmában is csak átutazókat szolgáltak ki.

Hajnali mise

Különös szertartással találkozhatunk az adventi időszak alatt: a papok a híveknek régóta hajnali misét celebrálnak. A hívek a hajnali sötétben várják a napfényt, a Messiást. A katolikusok szerint ez a különös szokás a középkori hazai liturgia maradványa, elképzelhető, hogy ennek eredete a kereszténység előtti, táltos időkig nyúlik vissza, amikor Árpád magyarjai - szkíta és hun őseink hagyományát követve - felkeltek hajnalban, kimentek egy közeli hegyhez, ott leborultak és az éltető Naphoz imádkoztak. Ez az ősi Napüdvözlő szokás már megvolt az ázsiai hunoknál, megvan a mai mongoloknál, azerbajdzsánoknál és nálunk, magyaroknál.

Címkék: ünnep