December 1-én fellobbantak az első gyertyalángok és megkezdődött
az adventi időszak, amely egészen karácsony előtti vasárnapig tart.Az adventi ünnepkör nem Rómából
származik, hanem keletről, a keresztény központjából. Onnan terjedt el a
Római Birodalom nyugati területein, ahol nagyon sok, nem római lakos
élt a 4. század folyamán. A karácsony előtti készülődés szokásának az
eredete Kappadókiából, a mai Törökország belsejéből származik, ahonnan a
kappadókiai származású Auxentius révén elkerült nyugatra is. Az ősi,
keleti rítust ez az ember elvitte nyugatra, miután 355-ben
megválasztották Milánó püspökévé. Akkortájt az advent három hetes
előkészület volt a vízkereszti keresztelésre. Amikor az 5. században
Jézus születését áthelyezték december 25-re, Mithrász születésnapjára,
akkor az adventi készülődés ideje hathétre nyúlt: Szent Márton napjától
december 24-ig tartott. Ugyanebben az évszázadban Szent Simplicius pápa
rendeletet hozott, hogy az advent legyen négy hetes és az egyházi év
kezdetéhez legközelebb eső vasárnaptól december 24-ig tartson.
Hagyományos készülődés
November
30-hoz legközelebb eső vasárnap az advent kezdete, ekkor régen a
legtöbb otthonban megterítették az Úr asztalát. A többi napokon Krisztus
jövetelére készülünk. Az advent latin eredetű szó, megérkezést,
eljövetelt jelent. Régen az advent kezdetét éjféli harangszóval
jelezték. A középkorban a karácsony előtti négy adventi vasárnap a
következő jelentéssel bírt: első a megtestesülés, második a kegyelem,
harmadik a halál, negyedik az ítélet, ekkor a négy alkalommal
találkozunk Krisztussal, akinek eljövetelére minden hívőnek készülni
kell. Advent idején régen böjtöltek, korábban heti három, majd kettő
hústalan napot tartottak. Szerdán és pénteken a legtöbben tartózkodtak a
túlzott ételfogyasztástól, de volt olyan vidék, ahol szombaton is
böjtöltek. Ilyenkor nem volt szabad hangoskodni és mulatozni, egyes
magyar vidékeken a kocsmában is csak átutazókat szolgáltak ki.
Hajnali mise
Különös
szertartással találkozhatunk az adventi időszak alatt: a papok a
híveknek régóta hajnali misét celebrálnak. A hívek a hajnali sötétben
várják a napfényt, a Messiást. A katolikusok szerint ez a különös szokás
a középkori hazai liturgia maradványa, elképzelhető, hogy ennek eredete
a kereszténység előtti, táltos időkig nyúlik vissza, amikor Árpád
magyarjai - szkíta és hun őseink hagyományát követve - felkeltek
hajnalban, kimentek egy közeli hegyhez, ott leborultak és az éltető
Naphoz imádkoztak. Ez az ősi Napüdvözlő szokás már megvolt az ázsiai
hunoknál, megvan a mai mongoloknál, azerbajdzsánoknál és nálunk,
magyaroknál.
Kapcsolódó hírek:
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ICU!!
Törőcsik Mari 80 éves . Isten éltese.
Márton éji álom boldogságot hoz!
Debreceni Virágkarnevált.