Le kell tenni az ásót, kapát!November 11-e, azaz Szent Márton napja, régen egy lezáró, befejező nap volt az esztendő ritmusában. Szent Mihály napjával (szept. 29) elkezdődtek a gazdasági
évhez kapcsolódó teendők befejezései. A legeltetések, az állatok
hazaterelése, a béresek díjazása, a föld előkészítése tavaszra/télre, a
szüret, a téli tüzelő előkészítése mindazok a teendők, amelyeknek
befejezési határnapja volt Szent Mihály és Szent Márton napja is. Az idő
minőségére figyelő őseink a napfordulatok utáni időt egy új évnek élték
meg.
Márton nap már a kisfarsangba eső ünnep, ebben az időszakban, egészen
Szent Katalinig– advent közeledtéig–, újból helye volt a zajos
mulatságoknak a régi korok emberéletében. Ekkor kerültek a liba-kacsa
finomságok az asztalra. A hiedelem szerint ezen a napon azért ettek
finomat, hogy az elkövetkezendő évben ne éhezzenek. Temérdek népi
szokás-szólás igazolja, hogy e napon enni-inni becsületbeli kötelesség
volt, ha nem akartak a következő évben gyomorfájósak, ágyba vizelősek,
boldogtalanok, éhezők stb. lenni. A télidő előtt meggyérített szárnyasok
húsából válogatott falatokat küldtek a falu papjának. Ezekre a
falatokra később rámaradt a “püspök falatja” elnevezés.
Kapcsolódó hírek:
Karácsony.Az ünnep rendje eredete.
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ICU!!
Törőcsik Mari 80 éves . Isten éltese.
Debreceni Virágkarnevált.