Most azomban a mi fő papunk annyival
külömb szolgálatot nyert amennyivel annak a külömb szövetségnek lett a közbenjárója,amely jobb igéretek alapján köttetett.Zsidókhoz írt levél 8.6.
Főpap, szövetség, szolgálat, közbenjárás, ígéretek…
Mit mondanak nekünk ma ezek a szavak. Egy régmúlt korszak
népének nagyon is sokat jelentettek. A főpap volt Isten és ember között egy
olyan kapocs, amit nem lehetett megkerülni. Isten rajra keresztül közölte
akaratát, rajta keresztül fogadta az emberek bűnbánatát, ő volt az az egyetlen
ember, aki Isten dicsőségének közvetlen közelébe léphetett a szent sátor
legszentebb helyén, a szövetség ládájánál.
A főpap, amikor Isten elé járult elsősorban a nép érdekeit
képviselte, de neki is ugyanúgy szüksége volt a kegyelemre, Isten bűnbocsátó
hatalmára, hogy életben maradjon.
Mégis, ha abban az időben rendezni szerettem volna az
Istennel való kapcsolatomat, szükségem lett volna egy áldozati állatra, ill. a
papságra, akik közbenjártak ügyemben Istennél. Isten nem akadályokat akar elénk
állítani, hanem ezzel is a bűn komolyságára hívja fel figyelmünket. A bűnös nem
találkozhat a Szent-tel, legfeljebb közvetítőn keresztül. Mivel a papok is
bűnös emberek voltak, csak erre a szolgálatra voltak felszentelve, szükséges
volt egy tökéletes közbenjáróra is.
Ez volt Jézus Krisztus, aki előbb, mint áldozati Bárány
jelent meg, majd a feltámadása és mennybe menetele után Főpapként jár közben a
bűnösökért. Az ő áldozata, az ő szolgálata viszont teljes, hibátlan,
"különb".
A Jézussal között szövetség azért is különleges, mert a
saját vérével pecsételte meg, és saját szolgálata garantálja, hogy rajta
keresztül van út az Istenhez. Micsoda kiváltság, hogy most, ebben a perben is
Urunkhoz fordulhatunk imában, és hálát adhatunk értünk végzett szolgálatáért
Kapcsolódó hírek:
ARATÁS
FEHÉRBEN JÁRNAK