FEBRUÁR 22. ÜSZÖGÖS SZENT PÉTER NAPJA
Különös nevét – a kutatás feltételezése szerint – egy elhallásból nyerte: a „cathedra Sancti Petri” középkori magyar fordítása: „Szent Pétör ü székössége” változott „üszögös”-sé, és így alakult ki az ehhez kapcsolódó hiedelemkör.
Ezt a napot szerencsétlennek tartják, ezért semmilyen munkához nem fognak, tyúkot nem ültetnek, az asszonyok nem nyúlnak a lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás (Bálint S. 1980b: 247–248). Turán például úgy tartották, hogy ezen a napon nem szabad sem szántani, sem vetni, mert üszkös lesz a gabona.
Időjárásjóslás is kapcsolódik e naphoz. Székelykevén: „Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő” (Penavin 1983: 111). Azt is mondják, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor is.
Üszögös Szent Péter (Dologtiltó Péter) napjára - február 22.
A néphagyományban Üszögös Szent Péter napján tilos bármit dolgozni, mert az aznapi munka végeredménye üszkös (azaz beteg) lesz. Persze azért bizonyos feladatokat a dologtiltó napokon is el lehetett végezni, Üszögös Szent Péter tiltása is csak a több nap alatt befejezhető, nagyobb lélegzetvételű munkákra vonatkozott. Legfontosabbak:
· nem lehet tyúkot, libát ültetni, mert megfeketedik a tojás, és nem kél ki,
· nem lehet lisztbe nyúlni, mert üszkös lesz a búza,
· nem lehet szántani, mert üszkös lesz a gabona.
· amilyen az időjárás ezen a napon, olyan lesz József napján is.
A kenyeret adó gabonatermesztéssel járó gondokat alig, vagy nem ismerő fiatalok, középkorúak könnyen lehet, hogy az üszögös szószerkezetre rácsodálkoznak. Nem árt azonban tudni, hogy a kenyérgabona-félék (búza, árpa, a rozs és a zab) súlyosan károsító gombabetegségei az üszöggombák. Azok közül is az úgynevezett kőüszög vagy büdösüszög különösen gyakori, és nagy károk okozója volt és maradt máig. Mivel évszázadokon át nem ismerték magát a kórokozót, ezért eredményesen nem tudtak ellene védekezni. A gyakorlat tapasztalatai alapján azonban kialakultak bizonyos népszokások, hagyományok és népi hiedelmek. Egykoron a nagy szerencsétlenségek elkerülésére az emberek különféle fogadalmat tettek, például a munkavégzés korlátozását.
Üszögös Szent Péter – liturgikus nevén Péter – székfoglalása nálunk magyaroknál sajátos félreértés következtében szerencsétlen napnak számít. Csefkó Gyula mutatott rá, hogy őseink lefordították a hivatalos egyházi kifejezést: Szent Pétörnek ű székössége. Ebből olvasta ki azután a népnyelv az Üszögös Szent Péter alakot. Első írásos említése nagyon régen megtalálható, már az 1506-ban megjelent, magyar nyelvemlékeket őrző, összegező Winkler-kódexben.
Péter apostol a tizenkét
apostol egyike,
Jézus tanítványa, a katolikus hagyomány szerint
Róma első
püspöke. Eredeti nevén
Simonnak(
figyelés, hallgatás, figyelem) nevezték. Jézus adta neki a
Péter nevet, amely a
görög Petrosz vagyis kőszikla szóból ered. Az apostolok között a legjelentősebb alak, nevét minden írás először említi a tizenkét tanítvány közül. A hagyomány szerint Jézus Krisztus neki adta a
mennyország kapuinak kulcsait.Mint Krisztus tanítványai közül a legjelentősebb, nem véletlen, hogy Krisztus halála után ő került a
keresztény vallás, az új vallás élére. A katolikus egyház szerint Péter a pápák, a halászok és
Róma városának
védőszentje. (Forrás: Wikipedia)
Kapcsolódó hírek:
A Mikulás ünnep eredete
Szt. József napja, Apák napja!
Október 6.
Ma van az állatok világnapja