Az Ószövetségben Isten megparancsolta
népének, hogy tartsanak meg bizonyos ünnepeket. Azért rendelte így, mert
azt akarta, hogy a nép emlékezzen rá, mi mindent tett értük.
Évente többször abba kellett hagyniuk
tevékenységüket, hogy összejöjjenek és megünnepeljék, hogyan
szabadította ki őket Isten a rabszolgaságból, hogyan győzte le az
ellenségeiket, és hogyan védte meg őket. Isten azt akarta, hogy
emlékezzenek.
Voltak olyan alkalmak, amikor az
emlékezés köveit is el kellett helyezniük. Ezek különleges győzelmekre
emlékeztették őket. Segítettek frissen tartani az emlékezetüket, és így
táplálták az Istenbe vetett hitüket és a reményüket.
Ugyanígy, nekünk is szükségünk van az
emlékezés köveire. Ha visszanézel az életedre, nem azokra az alkalmakra
kell emlékezned, amikor elbuktál, vagy amikor a főnököd csúnyán bánt
veled. Ezek pont azok a dolgok, amiket inkább el kellene felejtened.
Kapcsolj át a másik csatornára. Emlékszel arra, amikor magányos voltál
és Isten egy nagyszerű személyt küldött az életedbe? Emlékszel arra,
amikor az orvos azt mondta lehetetlen, Isten természetfeletti módon
mégis meggyógyított? Emlékszel arra, amikor teljes volt a sötétség, és
úgy érezted, soha többé nem fogsz már egy boldog reggelre ébredni, aztán
Isten mindent megváltoztatott, és csüggedés helyett öröméneket adott
(Ézsaiás 63:1)? Szükségünk van az emlékezés köveire. Miért? Mert
segítenek Isten hűségére összpontosítani, és a helyes irányban tartják
az elménket és a szívünket. Segítenek hálásnak lenni, ami megnyitja az
áldások kapuját. Minden nap szakíts időt arra, hogy a jó dolgokon
elmélkedj, amiket Istentől kaptál.„Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire." (Zsoltárok 105:5)
Kapcsolódó hírek:
Szabó György (Gyuri bácsi), a 84 éves.
Aranyosi Ervin: Csodás napot!
Napi Evangélium.
Aranyosi Ervin: Az életedet te irányítod