EGY NAP KÉSÉS.
Szüntelenül imádkozzatok. (1Thessz 5,17)
Hétfőn reggel buzgón felkeltem, hogy az unokáimért
imádkozzam. Kilenc és tizenegy évesek voltak, és ezen a napon mentek
először az új iskolába. Úgy terveztem, imádkozni fogok azért, hogy jó
benyomást kapjanak, elhívatott tanárokat és kedves osztálytársakat.
Amint leültem, hogy az imádságnak szenteljem figyelmemet, észrevettem,
hogy elnéztem az időt. Az unokáim Pekingbe, Kínába költöztek egy évre a
szüleikkel. Ott az időzóna 14 órával a miénk előtt jár, úgyhogy az első
napjuk az iskolában már rég eltelt. Már megvacsoráztak, és az ágyban
vannak. És én nem imádkoztam értük az első iskolai napjuk előtt. Nagyon
rosszul éreztem magam.
Az unokáim voltak ugyan az iskolában, de én tanultam meg egy leckét.
Ha minden nap imádkoztam volna az unokáimért, akkor az időzónák miatti
eltolódástól függetlenül is imádkoztam volna értük az első iskolai
napjukon. Isten állandóan jelenlévő, és az imádság minden időben
elérhető számunkra. Ezután nem csak akkor akarok imádkozni, amikor
speciális kérésem van. Naponkénti, rendszeres imakapcsolatot akarok
Istennel, különösen családomra gondolva.
Imádság: Istenünk, segíts, hogy minden nap beszéljünk veled imádságban, és hallgassunk szavadra. Ámen.
A naponkénti imádság áthidalja az időzónákat.
IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKNEK CSALÁDTAGJAIK MÁS ORSZÁGBAN ÉLNEK!
Kapcsolódó hírek:
Vízfakasztás a sziklából.
Ef 3,14-21. Olvastam