Egy 92 éves kicsi, idős ember, ahogy felkelt, szépen megfésülködött,
megborotválkozott, felöltözött, és reggel 8 órakor elindult az idősek
otthonába. 70 éves felesége nemrég hunyt el, s ezért úgy érzi, muszáj
elhagyni házát.
Az idősek otthona előterében várakozik, s ránk mosolyog, mikor azt
mondjuk neki, hogy kész a szobája. Miközben a lift felé tartunk, röviden
elmondom neki milyen is, az ő kis szobája. Elmesélem neki azt is,
milyen színű a függöny és az ágytakaró.
- Nagyon tetszik -, s lelkendezik, mint egy 8 éves kisgyerek, aki most kapja meg élete első szobáját.
- Kedves Mihály, még nem is látta a szobát, várjon egy kicsit!
- Az nem baj - közli. - A boldogság az mindentől független dolog. A
boldogságot függetlenül választom. Az, hogy a szoba tetszik-e, vagy sem,
nem a bútoroktól függ, vagy a dekorációtól, az attól függ, ahogy én azt
látni akarom. Én már a fejemben eldöntöttem, hogy a szoba tetszeni fog.
A döntésemet minden reggel, az ébredésemnél hozom.
- Dönthetek úgy, hogy a napomat az ágyban töltöm, és számolom, hány
testrészem nem működik, mely részeim fájnak. Vagy köszönetet mondhatok
az égnek, a testrészeimért, melyek jól működnek.
- Minden nap egy ajándék. Ha ki tudom nyitni a szemem, az új napra
koncentrálok, a szép emlékekre, melyeket az életem során gyűjtöttem
össze.
- Az öregség az olyan, mint a bankszámlád. Azt veszed le, amit
összegyűjtöttél. Ezért az én tanácsom az, hogy sok-sok boldogságot és
szépet rakj félre emlékeid bankszámlájára!
Kapcsolódó hírek:
KÖSZÖNET MINDENÉRT!
Áldott Karácsonyi ünnepeket. Kívánok Szebenyi Judit versével.
Örülj a mának!
Wass Albert: Igazgyöngyök.