Oly nehéz volt rád találni.
Ily kedves baráttól, kedvességet várni.
Nem akarok olyan sokat,
Csak látni a mosolyodat.
Az se kell, hogy felém szálljon,
Csak legyél örökre a barátom.
Mindenből kettőt tartsunk kéznél, ami az élethez
kell. Ekkor az életünk is kétszer annyit fog érni. Két mosolyunk, két
kedves szavunk legyen egy helyett. Megkettőzött szeretet, türelem,
jóindulat - az élet mindennapos kellékei. A jóból, a kellemesből
tartalékunk legyen, hisz kétszeresen kell azt osztogatnunk. A természet
bölcsen gondoskodott az egyről: társat rendelt mellé, hogy
törékenységétől megóvja. A férfihez a nőt, a nőhöz a férfit. Az emberhez
embert. A szeretethez szeretetet. Mindenből kettőnk legyen. Így ha
apadna a szeretet, fogyna a türelem, csappanna a jóindulat, ott a
tartalék a kezünk ügyében. Tudjuk, hogy hol keressük őket, és
boldogságunk is megduplázódik."
(Tatiosz: Tartalékok)
Örökre megmaradnak a gyermekkor emlékei, az az
érzés, amit a hullámok játéka kelt, ahogy a lábujjak alól kimossa a
rózsaszín meg ezüst homokszemeket, vissza a tenger mélyére. Olyan
nyugalmas volt; valami megfoghatatlan módon a halhatatlanság mutatkozott
az ár-apály váltakozásában meg az ég és a tenger végtelenjében. Most,
ahogy rácsodálkozom ugyanarra a szikrázó víztükörre, tudom, hogy
ifjúságunkat sosem hagyjuk el, mindig magunkban hordjuk a szívünk
mélyén."
/L. M. Montgomery/
Öröm.
A valódi belső örömöt magad teremted.
Nem függ a külső körülményektől.
Egy folyó áramlik benned és rajtad keresztül,
Mely az öröm üzenetét hordozza.
Ez az isteni öröm az élet egyetlen célja."
/Sri Chinmoy /
Kapcsolódó hírek:
Csillagok Vándora: Fátyol,
Építő gondolatok Joyce Meyer
Mit üzen az erdő
Majd megöregszel