Engedd, hogy a hála szívedbe költözzön,
a remény vizével virágot öntözzön.
Ha kinyílt szívedben a remény virága,
rád talál az öröm ezerszirmú ága.
Köszönd meg Uradnak, hogy figyeli lépted!
Légy mindenért hálás, ne csábítson érdek!
Mindened, amid van, úgyis téged szolgál,
mintha életeddel neki válaszolnál.

Szeresd önmagadat, értéked, s hibáid,
mert ez téged tanít, s előnyödre válik!
Erősítsd meg lelked dicsérő szavakkal,
erősebb a lélek, kit a lét magasztal.
Érezd fontosságod, különlegességed,
fejleszd benned nyugvó összes képességed!
Hidd, hogy túljutsz minden nehéz akadályon,
mert azt, azért kapod, hogy javadra váljon.

Elképzeléseid engedd tetté válni,
sosem elegendő a csodára várni!
Képzeld el az álmod, indulj el feléje,
engedd a lelkednek, láthassa, megélje!
Engedd a tudásod így kibontakozni,
ne lassíts, ne fékezz, ne kezdj el habozni!
Engedd csónakodat siklani az árral,
ragyogjon rád Napod tündöklő sugárral!

Képzeld el és tudd meg, mire is vagy képes!
Csak amit elkezdtél, azt viheted véghez!
Ne nézz hátrafelé, sose fordulj vissza,
lelked a lét vizét forrásából issza!
Ne hagyd, hogy irigység mérgezze a lelked,
mert az nem engedi, hogy célod megleljed,
zavarja rezgésed, az utad nem látod,
vakító szembe fény, az irigység átok!

Ne táplálj haragot, az csak neked árthat,
bocsásd meg bűneit az egész világnak!
Önmagad hibáit ugyanúgy bocsásd meg,
és tanulj belőlük, azért vannak, lásd meg!
A harag nem enged boldogságra lelni,
nem kell kihívásra, dühösen felelni,
mert a harag miatt forrásod kiszárad,
s elzárja az utat, hol az öröm árad.

Soha ne vedd el azt, ami a másé,
a balul szerzett kincs az elmúlásé,
később te szenvedsz el ilyen veszteséget,
így próbál a sorsod tanítani téged!
Add meg mindenkinek minden tartozásod,
sose maradj adós, ezzel sírod ásod.
Legyen inkább boldog, aki visszakapja,
ez lesz lelki békéd, s jóléted alapja.

Ne tégy soha rosszat, ne bánts senkit soha,
más se érezze úgy, hogy a sors mostoha.
Minden élőlényre tekints szeretettel,
tiszteld világodat, legyél igaz ember!
Azt add a világnak, amit te szeretnél,
amit másoktól vársz, s amit te is tennél.
Tudd, hogy gonosz nincsen, csak nagyon tudatlan,
tanítsd hát a lelkük, minden pillanatban.

Ébredj hát mosollyal minden áldott reggel,
segítsd világodat angyalseregeddel!
Fedezd fel a szépet, a jót a világban,
ettől élhetsz mindig örök boldogságban.
Ha elégedett vagy, gazdaggá is váltál,
s jóvá, ha az élet jobb felére álltál.
Segíts önzetlenül, add, mit csak te adhatsz,
s meglátod, hogy boldog ily módon maradhatsz!

Aranyosi Ervin © 2015-07-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva