Különleges alkony, különös Karácsony,
Hogy milyen lesz az este, nemsoká meglátom.
Sietős az utam, megyek hazafelé,
Nem nagyon nézek én a lábam elé.

Egy hajléktalant látok, kucorog egy padon,
A didergő hidegben fázik bizony nagyon.
Fehérhajú öregember bújik kabátjába,
Toporog a kövön, hogy ne fázzon lába.

Leülök mellé és beszélgetni kezdünk,
Mit rontottunk el és hogy merre menjünk,
Mi az, ami fontos Karácsony szent estjén,
Mivel könnyíthet az ember fáradt lelkén.

Mitől lesz jókedve, nyugalom szívébe,
Legalább e napon éljünk békességbe.
Fontos a szeretet ne félj kimutatni,
Tanuld meg másoknak önzetlenül adni.

„Majd ha a szeretet hatalma lesz az erősebb,
És a hatalom szeretetét legyőzi majd végleg",
Akkor lesz majd béke, akkor leszel szabad,
Akkor leszel boldog, ha nem maradsz magad.

Ha akik szeretnek, vigyáznak terád,
Hiába csúszol le, nem néznek majd le rád,
Hónod alá nyúlnak, lágyan felemelnek,
Segítenek majd, hogy megmaradj embernek.

Észre sem veszem, peregnek a percek,
Indulnom kellene, hogy lassan haza menjek.
Kezemet nyújtom, s egy meleg kalácsot,
Ezzel kívánok néki Boldog Karácsonyt!

„Ho-ho-ho-hó" -- mondja az ősz hajú ember,
„Nem kell megköszönni, hálálkodni nem kell!"
Sietve távozok, hogy el ne késsek,
Családi vacsorát nehogy lekéssek.

Majd csengettyűket hallok, valahol távolból,
Apró paták zaját, mi a jégen dobol,
És az öreg hangját, halkan messzeségből,
A hófelhők közül, karácsonyi égből.

„Ho-ho-ho-hó" -- mondta, lobogtatva bársonyt,
„Kívánok tinéktek Áldott Karácsonyt!"
Alighogy kimondta, hullani kezdett a hó,
Nagypelyhekben hisz itt járt az Öreg Télapó.

Megállok tétován, tényleg Ő lett volna?
Ezen a szép estén énreám volt gondja?
Fontos hogy bízzunk az apró csodákban,
Bíznunk kell jövőben és hinni a mában.

Hinni kell csodákban, kell az hogy segítsen,
Mert ha bajban vagyunk, velünk van az Isten.
A sok díszes lámpa bearanyozza az alkonyt,
E verssel kívánok én, Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt!

Ajándék azoknak, akik hisznek a csodákban, hisznek a Karácsonyban. És azoknak is akik már nem hisznek.