Aranyosi Ervin: Ne keseregj!
Ne keseredj el, ha fáj a valóságod,
ha a kiutakat ma még nem találod!
Hiába keresed még a lét értelmét,
hiába használod még a hűvös elmét.
Hiába okolod a “már megírt sorsot”,
másokat okolva, sosem lehetsz boldog!
Az útjelzőtáblát lelkedben találod,
lépj a helyes útra, ne várd a halálod!
Ne keseredj el, mert benned ott a térkép,
ha a kudarcokat lépcsőfoknak néznéd,
és csak mennél tovább, szívedet megnyitva,
emberi mivoltod szívvel bizonygatva,
akkor rátalálnál a lét értelmére,
ráhangolódhatnál az isteni zenére.
Lelked erejével új szintekre lépnél,
ahová a vágy visz, végül odaérnél,
büszkén önmagadra, lelked tükrét látva,
rácsodálkozva a gyönyörű világra.
Kezdd el végre látni saját valóságod,
szeretetből épült, csodás, új világod!
Lehetőség legyen minden új akadály,
s ne érezz késztetést, hogy panaszkodni muszáj!
Emeld fel lelkedet végre önmagadhoz,
hasonlíts az égen végig szálló Naphoz,
amely hittel ébred és hálával fekszik,
kitől mások szíve mindennap melegszik.
Majd, ha valóságod végre megtalálod,
elégedett leszel, s boldog is, meglátod!
Aztán fájdalmaid szép lassan eltűnnek,
s rájössz minden új nap, valóságos ünnep.
Ne keseredj el hát, teremts szebb világot,
formáld át lelkesen, ezt a valóságot.
Végre majd ráébredsz, folyton teremtettél,
rossz sorsod írója épp te magad lettél!
Jogod van átírni, mi nem tetszik benne,
képzeld el valódat, vajon milyen lenne?
Aranyosi Ervin © 2019-10-21.
Kommentáld!