A kislány ott áll a rendelőben.
A furcsa gépek mintha mind őt lesnék.
S a doktor bácsi már be is ültetné
Abba a félelmes nagy székbe:" Tessék!"
Nem, még nem ül le. Kijelenti bátran,
Hogy előbb kettőt kérdezni szeretne.
"Halljuk!"- mosolyog rá a doktor bácsi,
Hiszen ő mindig kész a feleletre.
"Értesz-e a fogakhoz?" - tudakolja
Kis Piroska ötéves bölcsességgel.
"Ó, hányat találsz akit én kezeltem,
Kis barátaid közt, ha széjjelnézel!"
"Ott a Sárika, Jancsi. Kit mondjak még?
A patikus bácsiék Klárikája.
Kérdezd meg őket! Vígan szaladgálnak!
Mi lenne, ha foguk most is fájna?"
Ez a válasz megnyugtatóan hagzik,
Valóigaz. De hátra van még a másik.
" Szeretsz-e engem? - kérdezi Piroska
A kedvesen mosolygó doktor bácsit.
"Szeretlek-e? Hát hogy ne szeretnélek!"
Mivel semmi hiba a feleletben,
A kis paciens beül a nagy székbe
most már nyugodtan, kék szeme se rebben.
Ha a doktor bácsi ért a fogakhoz,
S szereti őt, akkor mi gondja lenne?
Jöhet most már a fúróval, fogóval.
Piroska békén tűri. Bízik benne.Ó, így szeretnék békén bízni én is!
Félelmetes, nagy rendelő az élet,
De jól ismerem, aki kezel benne,
S az Ő feleletétől én se félek.
Ha megkérdezem ért-e a dolgához,
S ha megkérdezem, hogy szeret-e engem,
Rámutat értem átszegezett kezére,
S szabad bízó kisgyermekké lennem.
Lehet fúró, fogó, akármi szerszám,
Ha ott látom abban a drága kézben,
Amelyik mindig tudja mit cselekszik,
S fenn a kereszten vért hullatott értem
Kapcsolódó hírek:
Ha csak egy dolgot adhatnék neked.
Mindenkinek egy kellemes hétvégét kívánok!
Az idő lékes hajójában .
Ady Endre: Van olyan perc.