Szent-Györgyi
Albert Budpesten született 1893. szeptember 16-án.
Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta,
az 1960-as évektôl rendszeresen hazalátogatott. 1986.
október 22-én halt meg Woods Hall-ban.
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen
anyagot talált a mellékvesében. Megállapította
összetélét (C6H8O6),
és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan
növényi forrást keresett, melybôl nagyobb mennyiségben
lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika
kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvbôl 6,5
gramm hexuronsavat állítottak elô. 1932-ben Szent-Györgyi
-- és tôle függetlenül J. Tillmans -- a hexuronsavat
azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a
skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el.
Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás
módszerét is kidolgozták.
Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi
Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen
a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének
terén tett felfedezéseiért".
Már Szegeden kezdett foglalkozni az izom mûködésével,
és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek
szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42).
A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklôdése
késôbb a rosszindulatú dagantok felé fordult.
Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintû szabályozás
jelenségeivel.
A Magyar Tudományos Akadémia levelezô (1935), rendes
(1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának
választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette
nevét
nagy kutató volt,a világon nagy elismeréseket kapott.Sok könyve jelent meg.
Kapcsolódó hírek:
Meghalt a Bátyám