Mi
van a könyvekben? Ezen törtem a fejemet, amíg ott kuporogtam három-négy
éves koromban nagyszüleim boltjában egy kis sámlin. A pénztárban
nagymamám ült, a pult mögött anyám várta a vevőket. Mögötte mennyezetig
érő könyvespolcok, és egy nagy létra, amely két kampóval egy vasrúdra
függesztve siklott jobbra-balra, hogy elérhetők legyenek a legfelső
polcon sorakozó könyvek is.
Ne gondoljátok, hogy unatkoztam! Ha bejött egy vevő a boltba, azt
próbáltam kitalálni, hogy vajon az alsó polcokról kér-e könyvet, vagy a
magasban lévők érdeklik. Az én fiatal, fürge, okos anyukám minden
könyvnek tudta a helyét, s ha kellett, felmászott a létrára, hogy
lehozza a kék, vörös, lila kötésű könyvet a legfelső polcról is, és a
vevő elé tegye. Büszke voltam anyámra, és egyre jobban izgatott, hogy mi
lehet a könyvekben? Hiszen az alsó sorokban is volt kék, vörös, lila,
tele apró fekete betűkkel - szép színes rajz, mint az én könyveimben,
pedig egyikben sem volt!
Otthon nálunk mindenki olvasott. Anyám is, apám is, nagyszüleim is.
Ahogy elnéztem az arcukat, amint a könyv fölé hajolva hol elmosolyodnak,
hol elkomorodnak, hol meg feszült izgalommal lapoznak egyet, azon
gondolkoztam: hol járnak? Meg se hallják, ha szólok hozzájuk, s ha végre
rám figyelnek, mintha visszajöttek volna valahonnan. Miért nem visznek
engem is magukkal?
Mi van a könyvekben, mi az a titok, amit nem osztanak meg velem?
Aztán megtanultam olvasni. És megtudtam, mi a könyvek titka. Az, hogy
minden bennük van. Nemcsak a tündérek, a manók, királykisasszonyok, a
gonosz boszorkányok, hanem én is meg te is, örömeinkkel, gondjainkkal,
vágyainkkal, bánatunkkal, benne van a jó meg a rossz, az igaz és a
hamis, a természet, a világmindenség; ez mind, mind elfér a könyvekben.
Nyisd ki a könyvet! Megosztja veled minden titkát
Janikovszky Éva
Kapcsolódó hírek:
Aranyosi Ervin: Áldott, Szép Húsvéti Ünnepet Kívánok.
Virágvasárnap.
Lelket pihentest., csodás estét kedves ismerőseim.
Emberség .