„Ne legyetek pénzsóvárak, elégedjetek meg azzal,
amitek van, mert ő mondta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled.”
Zsidókhoz írt levél 13:5
Egy fiatalember vezetés közben balesetet szenvedett, és elég
látványosan összetörte az autóját. Mikor megérkezett a rendőr, a fiatalembert
az autója mellett állt, és magában motyogott. Ahogy a rendőrtiszt közelebb ért,
hallotta, amint a férfi ezt mondja: „Óh, a BMW-m, óh, a BMV-m, óh a BMW-m!” A
rendőr végignézett a fiatalemberen, és azt mondta: „Maga megőrült, nézze meg
milyen állapotban van a keze. A bal karja teljesen össze van roncsolódva”. A
fiatalember lenézett és azt mondta: „Óh, a Rolexem, a Rolexem…”
Lehet, hogy nem túl életszerű a történet, naponta érhetnek
bennünket különböző veszteségek. Az elmúlt napokban az árvíz miatt sokaknak el
kellett hagyniuk otthonukat. Csak a legszükségesebb dolgokat vihették magukkal.
Sokszor egy élet munkájával összegyűjtött vagyon válik semmivé pillanatok
alatt. Mi marad ilyenkor? Keserűség, és összeomlás? Vagy hála, hogy életben
vagyunk, és reménység, hogy Isten megsegít?
A pénz irányította világban sokan adják oda magukat élő
áldozatként, hogy olyan dolgokat szerezzenek meg, amelyeket aztán nem
tarthatnak meg. Pénzre szükségünk van a tisztességes élethez, de pénzsóvárgás
felemészti az embert, mert sohasem mondja ki: „ez nekem épp elég”, nem vágyom
többre. A pénzsóvárgás céltévesztés, mert a megszerzett tárgyak csak egy rövid
ideig adnak örömet és kielégülést, utána még több kell – bármi áron.
A pénz világában sok a kísértés, de van rá orvosság: a hála,
és elégedettség, ill. bizalom Istenben. A hála segít arra figyelni ami van,
legyen az bármilyen kevés, vagy sok – Isten azt megtudja áldani.
Az Istenbe vetett bizalom pedig azért fontos, mert egyedül ő
megbízható. Ő tartja a szavát, és a
legnagyobb bajokban is számíthatsz gondoskodására, szeretetére. Ha Isten azt
ígéri, hogy velünk lesz, és megőriz, miért kételkednénk benne?
Kapcsolódó hírek:
Ne lankadj, maradj éber!