A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével
zárul, amelyet idén június 12-én tart meg az Egyház. Ekkor a harmadik
isteni személy, a Szentlélek kiáradását és az Egyház megszületését
ünnepeljük. A püspökök – erre emlékezve – szolgáltatják ki a bérmálás
szentségét, amely az evangélium hirdetéséhez ad kegyelmet. Erdő Péter
bíboros az esztergomi bazilikában bérmálja meg a főegyházmegyéből érkező
fiatalokat és felnőtteket.
Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel 
tartották
a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik
nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt.
Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma
használatos nevét.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az
ötvenedik napot. Pünkösdkor három fontos esemény történt: a Szentlélek
eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője;
az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka is
ekkor vette kezdetét.
A pünkösdi csodát az Apostolok
Cselekedetei örökíti meg: mindenki a saját nyelvén hallja, ahogy Jézus
kiválasztott tanítványai az evangéliumot hirdetik. A nyelvek csodájával
Isten nem a nyelvek különbözőségét szüntette meg, hanem a sok különböző
nyelvű embert a közös hit megvallásában egyesítette. Ezzel született meg
az első pünkösdkor a katolikus, vagyis egyetemes egyház.
Pünkösdvasárnap
Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét az esztergomi bazilikában. A
délelőtt 10.30-kor kezdődő szertartás keretében esztergomi és a
főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesülnek a bérmálás
szentségében.
Kapcsolódó hírek:
Jobbulást
MEGBECSÜLÉS.
Levél Billynek, a bohócnak
Ma olvastam. Mt 14,22-33.