Minden ami körül vesz

Pünkösd népi hagyomány.

3 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

A Húsvét utáni 7. vasárnapon ünnepli a keresztény egyház a Pünkösdöt, a Szentlélek eljövetelét. Ezt a napot a szeretet kiáramlásának is nevezik. Ezen a napon áradt ki a Szentlélek Jézus tanítványaira az apostolokra.

A magyar Pünkösd szó a görög pentékoszté, azaz ötvenedik szóból ered, utalva arra, hogy a Húsvét utáni 50. napon ünnepeljük. Hivatalosan csak a vasárnapot és a hétfőt ünnepeljük, ezért kevesen tudják, hogy akárcsak a Húsvét, a Pünkösd is egész hetes ünnep. Az ünnep hosszúságára utal az is, hogy májust a pünkösd havának is nevezik.

A Pünkösdhöz kötődő hagyományok a tavaszköszöntéséről szóltak. A régi szokások a XIX. századig fennmaradtak, annak ellenére hogy a XVI. századi egyházi zsinatok többször is megtiltották például a pünkösdi király választást és a vigasságokat, így a táncokat is.

A pünkösdi király-választás már a kora középkorban ismert volt hazánkban. A királyt legtöbbször valamilyen verseny keretében választották meg. A pünkösdi királyság kifejezés az értéktelen, múló hatalomra már a XVI. században is fellelhető. Mára már a pünkösdi király választás szokása teljesen elkopott, legfeljebb csak a skanzenekben rendezett hagyományőrző ünnepeken találkozhatunk vele.

Egyes vidékeken még ma is szokás, hogy Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöldágat tűznek a gonosz, ártó, rossz szellemek elűzésére és azért, hogy megóvják a házat és népét a villámcsapásoktól. Zöldágként leginkább nyírfaágat, gyümölcsfaágat vagy bodzát használnak, de népszerű díszítő elem a pünkösdi rózsa is. Gyakorta a lányos házakat jelölték a zöldágakkal.
Udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak a pünkösdi ünnepkörhöz. A Zempléni-hegyvidék falvaiban a májusfa állítás hagyományát pünkösdkor tartják, nem pedig május elsején.

Ahol május elsején volt a májusfa állítás, ott az ünnepélyes kidöntésére került sor Pünkösdkor. A májusfákra a színes szalagokon kívül gyakran került kocsi kerék és borosüveg. A sárközi Szeremlén pünkösd másnapján a szerelmesek körében népszerű volt a pünkösdi ladikázás. Az udvarló legény szerelmi ajándékként díszes evezőt adott a választott lánynak.

Pünkösdhöz is kapcsolódik időjárás- és termésjóslás. Egyes helyeken úgy tartották, hogy ha Pünkösdkor esik az eső, akkor jó termés várható. Máshol viszont azt mondták, hogy a "pünkösdi eső ritkán hoz jót”. Baranyában úgy tartják, ha Pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz. A pünkösdi harmatról azt tartották, hogy gyógyító-, varázsereje van. A zsebkendőbe szedett harmatot a szeplő ellenszerének vélték. Mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is.

Minden hagyomány közül legismertebb a Csíksomlyói búcsú. Csíksomlyón található az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely.

A székely emberek Csíksomlyóra irányuló zarándoklatairól már a XV. századi feljegyzésekben is olvashatunk. A pünkösdi zarándoklat ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú mára már a magyarság egyetemes találkozóhelyévé vált. Buszokkal, vonatokkal tízezrével érkeznek a hívek a világ minden tájáról a kegytemplomhoz. Sokan az út egy részét gyalog teszik meg. A misét pünkösdszombaton tartják. Mise után a hívek a szent hegynek tartott Kissomlyó-hegyen található keresztutat járják végig. A körmenet a hegy tetején található három kápolnánál végződik