A Húsvét utáni 7. vasárnapon ünnepli a keresztény egyház a Pünkösdöt, a Szentlélek eljövetelét. Ezt a napot a szeretet kiáramlásának is nevezik. Ezen a napon áradt ki a Szentlélek Jézus tanítványaira az apostolokra.
A magyar Pünkösd szó a görög pentékoszté, azaz ötvenedik szóból ered, utalva arra, hogy a Húsvét utáni 50. napon ünnepeljük. Hivatalosan csak a vasárnapot és a hétfőt ünnepeljük, ezért kevesen tudják, hogy akárcsak a Húsvét, a Pünkösd is egész hetes ünnep. Az ünnep hosszúságára utal az is, hogy májust a pünkösd havának is nevezik.
A Pünkösdhöz kötődő hagyományok a tavaszköszöntéséről szóltak. A régi szokások a XIX. századig fennmaradtak, annak ellenére hogy a XVI. századi egyházi
zsinatok többször is megtiltották például a pünkösdi
király választást és a vigasságokat, így a táncokat is.
A pünkösdi király-választás
már a kora középkorban ismert volt hazánkban. A királyt legtöbbször
valamilyen verseny keretében választották meg. A pünkösdi királyság
kifejezés az értéktelen, múló hatalomra már a XVI. században is
fellelhető. Mára már a pünkösdi király választás szokása teljesen
elkopott, legfeljebb csak a skanzenekben rendezett hagyományőrző
ünnepeken találkozhatunk vele.
Egyes vidékeken még ma is szokás, hogy Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöldágat
tűznek a gonosz, ártó, rossz szellemek elűzésére és azért, hogy
megóvják a házat és népét a villámcsapásoktól. Zöldágként leginkább nyírfaágat, gyümölcsfaágat vagy bodzát használnak, de népszerű díszítő elem a pünkösdi rózsa is. Gyakorta a lányos házakat jelölték a zöldágakkal.
Udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak a pünkösdi ünnepkörhöz. A Zempléni-hegyvidék falvaiban a májusfa állítás hagyományát pünkösdkor tartják, nem pedig május elsején.
Ahol május elsején volt a májusfa
állítás, ott az ünnepélyes kidöntésére került sor Pünkösdkor. A
májusfákra a színes szalagokon kívül gyakran került kocsi kerék és
borosüveg. A sárközi Szeremlén pünkösd másnapján a szerelmesek körében
népszerű volt a pünkösdi ladikázás. Az udvarló legény szerelmi ajándékként díszes evezőt adott a választott lánynak.
Pünkösdhöz is kapcsolódik időjárás- és termésjóslás. Egyes helyeken úgy tartották, hogy ha Pünkösdkor esik az eső, akkor jó termés várható. Máshol viszont azt mondták, hogy a "pünkösdi eső ritkán hoz jót”. Baranyában úgy tartják, ha Pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz. A pünkösdi harmatról azt tartották, hogy gyógyító-, varázsereje van. A zsebkendőbe szedett harmatot a szeplő ellenszerének vélték. Mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is.
Minden hagyomány közül legismertebb a Csíksomlyói búcsú. Csíksomlyón található az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely. A székely emberek Csíksomlyóra irányuló zarándoklatairól már a XV. századi feljegyzésekben is olvashatunk.
A pünkösdi zarándoklat ma is élő hagyomány, a csíksomlyói
búcsú mára már a magyarság egyetemes találkozóhelyévé vált. Buszokkal, vonatokkal tízezrével érkeznek a hívek a világ minden tájáról a kegytemplomhoz. Sokan az út egy részét gyalog teszik meg. A misét pünkösdszombaton tartják. Mise után a hívek a szent hegynek tartott Kissomlyó-hegyen található keresztutat járják végig. A körmenet a hegy tetején található három kápolnánál végződik
Csíksomlyó kegytemplom.
Link:https://viragutazo.blogspot.com
Kapcsolódó hírek:
Szép reggelt mindenkinek! Wass Albert .
Dsida Jenő: Kívánságom..
Gárdonyi Géza ISTEN VELED, GÓLYAMADÁR. SZÉP VERS .
Kívánok szeretetet és békés áldott napot minden szerethető emberkének !!