,,Légy közel azokhoz akiket
szeretsz.Ismételd nekik, mennyire van szükséged
rájuk!Szeresd őket, és
viselkedj velük szemben szépen!Szakíts időt arra, hogy mondhassad nekik:
sajnálom, bocsáss meg, köszönöm,kérlek és a szeretetnek minden szavát
amiket ismersz!"(Gabriel Marquez)
Nagy
bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni
magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet
adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy
odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak,
elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van
gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.
“Miközben mosogatsz, imádkozz!
Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt
bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál
valakiről: főztél, és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a
földön, akinek nincs mit elmosnia, vagy nincs kinek megterítenie…
Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és
azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét.
Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen
sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a
gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben
látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben
a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben
azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot
táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a
csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az
örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a
szemében van.
Kommentáld!