Péld 11:25
A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást
felüdít, maga is (fel)üdül.
Ha figyelmes vagyok másokkal szemben, Isten is figyelmes lesz
velem szemben, és valamilyen formában megadja annak jutalmát. Ha gondoskodom a
szegényekről, Isten is gondoskodik rólam. Ha törődöm a gyermekekkel, Isten
tulajdon gyermekeként törődik velem. Ha legeltetem az Ő nyáját, Ő is legeltet
engem. Ha öntözöm a kertjét, Ő „jól öntözött kertté” varázsolja lelkemet (Ézs
58:11). Ezt az Úr maga ígérte, de csak akkor várhatom a beteljesedését, ha
teljesítem az Ő feltételeit.
Félthetem betegesen magamat, amíg aztán valóban beteg leszek,
figyelgethetem az érzéseimet, amíg nem érzek már semmit; siránkozhatom
gyengeségemen, amíg már nincs erőm a panaszkodáshoz sem. Mindennél többet érne,
ha önzetlenül, az Úr Jézus iránti szeretetből elkezdenék törődni azokkal, akik
körülöttem élnek. Vízgyűjtőm csaknem elapadt, nem jön eső, hogy feltöltse; mit
tegyek? Kihúzom a dugóját, és engedem, hogy a folyó víz megöntözze a hervadó
növényzetet körülöttem. S íme, mit látok? Ahogy folyik a víz kifelé, úgy
töltődik fel a vízgyűjtőm. Titkos forrás táplálja. Amíg állt benne a víz, a
forrás zárva volt; de amint ömleni kezd belőle, hogy megöntözzön másokat, az Úr
rám gondol és feltölti!
C.H.Spurgeon
Kapcsolódó hírek:
János Márk