Mikor
hallották, hogy héber nyelven szól hozzájuk, még jobban elcsendesedtek.
Aztán így folytatta Pál: 3 "Én zsidó ember vagyok, a ciliciai
Tarzuszban születtem, de ebben a városban növekedtem fel; Gamáliél
lábainál kaptam nevelést az ősi törvény szigora szerint, és én is így
rajongtam Istenért, ahogyan ma ti mindnyájan. 4 E tanítás követőit
halálra üldöztem, megkötöztem, és börtönbe juttattam férfiakat is, meg
nőket is. 5 Tanúm erre a főpap és a vének egész tanácsa, akiktől levelet
is kaptam a testvérekhez, és elmentem Damaszkuszba, hogy az odavalókat
is megkötözve hozzam Jeruzsálembe, hogy megkapják büntetésüket. 6
Történt pedig, hogy útközben, amint déltájban közeledtem Damaszkuszhoz:
hirtelen vakító fényesség sugárzott le rám az égből. 7 A földre estem,
és hangot hallottam, amely így szólt: Saul, Saul, miért üldözöl engem? 8
Én pedig megkérdeztem: Ki vagy, Uram? És ő így szólt: Én vagyok a
názáreti Jézus, akit te üldözöl. 9 Akik velem voltak, a fényt ugyan
látták, de a velem beszélő hangját nem hallották. 10 Ezt kérdeztem
akkor: Mit tegyek, Uram? Az Úr pedig azt felelte nekem: Kelj fel, menj
Damaszkuszba, és ott megmondják neked mindazt, amit tenned kell, amit
Isten felőled elrendelt. 11 Mivel pedig annak a fényességnek a ragyogása
miatt nem láttam, a velem levők kézen fogva vezettek; úgy mentem be
Damaszkuszba.
Ezt kérdeztem akkor: Mit tegyek, Uram? Az Úr pedig azt felelte nekem:
Kelj fel, menj Damaszkuszba, és ott megmondják neked mindazt, amit
tenned kell. (ApCsel 22,10)
Kapcsolódó hírek:
Jobbulást
MEGBECSÜLÉS.
Levél Billynek, a bohócnak
Ma olvastam. Mt 14,22-33.