szeptember 14.
AZ ODASZÁNT NYELV
"A nyelv is
kicsiny tag, és nagy dolgokkal hányja magát. Ímé csekély tûz mily nagy erdõt
felgyújt!" Jakab 3,5
A nyelv a bensõm kijárati nyílása. Mi jön ki a
szájon? Ami a szí-vedben van, ami benned lakik. A fõpap udvarán Péternek
mondják: "A te beszéded is elárul téged" (Mt 27,73). Csak megszólalsz, és
mindenki tudja, ki vagy. Mindenki magán viseli azt az állapotot, amiben van, ha
megszólal. Megállapíthatod, hogy ez hiú ember. A dicsõségvágyó ember folyton
önmagát mondja. Az anyagias ember is felismerhetõ. A gyáva embernél egy-két
mondat után kiderül, hogy fél. A kritikus ember egy pillanat alatt mondja
véleményét a másikról. Az a jó, ha már nem csak mások, hanem magad is felismered
szavaidból önmagadat. Hallgass bele, mi jön ki a szádon. "A nyelv is tûz." A
nyelv hatalom! Nagy dolog, hogy az ember tud beszélni. Lehetõségünk van arra,
hogy gondolatokat közöljünk egymással. Micsoda hatalom a szó! Egy mondat a
rádión keresztül, és tûzben áll a világ. Egy mondat, amit elolvasol a levélbõl,
és sírva borulsz le. "A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által"
(Róma 10,17). Emberek üdvösségét Isten a nyelvre bízta, hirdethetem, amit Isten
mondott nekem. Isten Igéje is tûz! Tûz jön ki a szádból, vagy valami langyos
lötty? Hitre gyújthat a nyelved?! Ha benned nincs tûz, nem is jöhet ki. Ha belül
nincs elsõ szeretet, akkor a nyelved sem közvetít tüzet. Gondoltatok már arra,
milyen lehetett Jézus, amikor beszélt? Soha ember úgy nem szólt. Óriási dolog,
hogy Isten szánkba adta az õ Igéjét. Micsoda kegyelem, hogy hordozhatom ezt a
tüzet. Hihetetlen szent tûz ez, amelyik elsõsorban azt égeti, aki
mondja.
Isten áldása legyen az áhitatok olvasóin!
Kommentáld!