Minden ami körül vesz

NILDA: Van hozzá jogunk...

3 éve | Szántó Imréné Mária | 0 hozzászólás

Mikor a lelkedben viharok dúlnak,
s nem sejtheted, mit hoz a holnap,
gondolj gyorsan valami szépre,
gyermekkorodból egy kedves emlékre.

Bizony akkor még más volt a világ,
más hangon fütyült a rigó a fán,
üde zápor hullott az égből,
nem kellett félnünk a Nap melegétől.

Akkor még évszakok váltották egymást,
tavasz után vártuk a gyümölcsöző nyárt,
majd lassú léptekkel az ősz is megérkezett,
s év végén fehér ruhájában megláttuk a telet.

Örülni tudtunk minden apróságnak,
zsíros kenyérnek, fonott kalácsnak,
talán úgy tűnhet, nem volt nagy igényünk,
nem így van, egyszerűen csak boldogan éltünk.

Mosolyunkat soha nem takarta álarc,
kérdéseinkre mindig kaptunk választ,
őszinte kacagásunk messzire szállott,
akkoriban így éltük még a világot.

Ma már mosolyunkat maszkok alá rejtjük,
néha bizony egymást így meg sem ismerjük,
távolságot tartunk, amerre csak járunk,
ellenséggé vált sok-sok jó barátunk.

Mogorvák és gyűlölködők lettünk,
remény helyett bosszút ültettünk,
de míg élünk változtathatunk,
csak hinni kell benne, van hozzá jogunk.

S akkor újra szép lesz a világ,
láthatjuk egymás őszinte mosolyát,
visszakaphatjuk mi szívünkből elveszett,
a békét, nyugalmat és a szeretet

Címkék: imreneszánto mária