Abban az időben Jézus példabeszédet mondott arról, hogy szüntelenül kell imádkoznunk és nem szabad belefáradnunk. Így szólt: „Az egyik városban élt egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Ez elment hozzá, és kérte: „Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.” A bíró egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: „Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de ez az özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki, mert a végén még nekem jön és megver.”
Az Úr így szólt: „Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró. Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá folyamodnak? Talán megvárakoztatja őket? Mondom nektek, hamarosan igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?”

Lk 18,1-8

Elmélkedés:

Első olvasatra a mai evangélium az imádságról és annak fontosságáról szól. Erre vonatkozik a bevezető megjegyzés, amely szerint szüntelenül kell imádkozni és nem szabad belefáradni az imádkozásba. És erre vonatkozik a példázat is, amely szerint a bíró végül ítéletet hoz annak az özvegyasszonynak az ügyében, aki ismételten fordul hozzá, szinte már zaklatja őt folyamatos sürgetésével.
A történet befejezése már egy másik szintet nyit meg az isteni ítélet és az Emberfia eljövetele megemlítésével, s ezzel kapcsolódik az előző napon olvasottakhoz. Jézusnak az ő második eljöveteléről mondott tanításai azt sugallják, hogy a végső idők megpróbáltatásai komoly nehézségeket okoznak majd a hívőknek és mindenkinek. Az ilyen helyzetekben különösen is fontos az imádság, amely az Istennel való állandó kapcsolatot biztosítja és az Istenben való töretlen bizalom jele. Egyesek feladják majd Krisztushoz való ragaszkodásukat, megtagadják hitüket, elhagyják a krisztusi közösséget vagy a hamis tanítók tévtanításában kezdenek hinni.
A szüntelen imádkozás az embert segíti abban, hogy hitében megmaradjon és hűséges legyen Krisztushoz. Az imádság eloszlatja a félelmet és megszünteti az aggodalmaskodást. Az imádság segít, hogy az ember állandóan készen álljon az Istennel való végső találkozásra.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, szeretnék mindig örülni az életnek, és tőled várni annak beteljesedését. Csak te, a boldogság Istene csillapíthatod le vágyaimat. Adj nekem bizonyosságot arra nézve, hogy egyszer benned megtalálom beteljesülésemet.
R. Svoboda