Jézus egy alkalommal így beszélt a néphez az Isten országáról: „Mihez hasonlít az Isten országa? Mihez is hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz. Az ember fogja, és elveti kertjében. Ott felnő, és nagy fává lesz. Az ég madarai megpihennek ágai között.” Majd így folytatta: „Mihez hasonlítsam az Isten országát? Hasonlít a kovászhoz, amelyet fog az asszony, és elvegyít három véka lisztben. Az egész megkel tőle.”

Lk 13,18-21

Elmélkedés:

Jézus tanításának központi eleme Isten országa, amely az evangélium hirdetésével elkezdi megvalósulását a világban. Isten országa jelenlétét és növekedését Jézus több példával, hasonlattal érzékelteti. Ezek közül kettőt, a mustármagról és a kovászról (élesztőről) szólót olvassuk a mai evangéliumban. Mindkét példa azt mutatja be, hogy Isten országa növekedésre rendeltetett. A mustármag egészen kicsiny, amikor elvetik a földbe, mégis nagyra, azaz néhány méteresre is képes megnőni. Az élesztőből kevés is elegendő ahhoz, hogy akár nagyobb mennyiségű tészta is megkeljen tőle. A példák szembeállítják a kezdet kicsinységét, szerénységét a végső eredmény nagyságával, bőségével.
Isten országa ehhez hasonlóan növekszik, az idők folyamán az örömhír hirdetésével folyamatosan terjed, egyre több embert szólít meg. Ebben az értelemben az Úr szavait prófétai jövendölésnek érdemes tekintenünk. Ő meghirdeti Isten országát, apostolai és tanítványai folytatják az igehirdetést, majd követői, a keresztény közösség tagjai a következő évszázadokban szintén továbbadják az új nemzedékeknek az örömhírt. Az emberi tevékenység, szolgálat mögött pedig titokzatosan, de mégis megtapasztalható módon ott húzódik Isten szándéka, aki országába hív minden embert, hogy az üdvösségre vezessen minket.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, a te szeretetedben sokasodjék néped, mert a világban a legtökéletesebb az ember, az emberben a legtökéletesebb a lélek, a lélekben a legtökéletesebb a szeretet, a szeretetben a legtökéletesebb az Isten.
Szalézi Szent Ferenc